Milyen színűek a hortenziáid?

„Mindent szépen alkotott Isten a maga idejében.” (Prédikátor 3:11)

Mikor még New Yorkban éltem, hortenziák voltak kertem színes púderpamacsai. Kora tavasszal jelentek meg nagy, kerek virágaik. Sok rózsaszín, kék vagy lila volt. Az én hortenziáim azonban nem maradtak ugyanolyan színűek. A kék hetek múltával belilult, vagy ibolyaszínűvé változott, alkalmazkodva a változó hőmérséklethez. Egyik évben azonban, mikor a tök és az alma termése beérett, a korábban kék, majd lila hortenziáim bogyóvörösre színeződtek. Milyen jól alkalmazkodtak a változó hőmérséklethez! Nekünk is megvannak a boldogság és a sötétség, a fiatalság és az öregedés évszakai. Minden évszakban van szépség, csak értékelni kell tudnunk.
Fiatal anyaként annyira lefoglalhatnak minket a szülészorvosi látogatások, a tápszerek és a közösségi média, hogy talán nem is vesszük észre az évszakunk szépségét. Vajon értékeljük a szilárd lábakon álló egészség áldását? Mi van a lehetőségek ajándékával, a hibáktól még nem hemzsegő múlttal, a tiszta szemekkel, a tiszta elmével, a reumás fájdalmaktól nem sújtott kézzel és lábbal? Élvezzük ki a fiatalos kék hortenziáinkat. A középkor virágzó napjaiban lehet, hogy kimerülünk a kis zenészeink és focistáink iskola utáni elfoglaltságaitól. Lehet, hogy a karrierépítés mellett a jelzáloghitel és a biztosítások kifizetésébe is próbálunk besegíteni. De vajon túl elfoglaltak vagyunk ahhoz, hogy örüljünk annak, Isten megadta nekünk a munkára való képességet? Túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy hálásak legyünk a munkáért, amelyből a terepjárót vagy a kisautót, a lakást vagy a dombon álló házat fizetjük? Álljunk meg egy percre. Nyár van. Élvezzük a lila hortenziáinkat. Aztán jön az ősz a maga magányával, üres fészkével, üres szívével és gyászjelentéseivel. A mi őszünk is bekúszik az időpontjaival az orvosokhoz, MR-rel és CT-vel. Az ősz bebiceg az idősotthonokkal és a feledékenységgel. Igen, lehet, hogy itt az őszünk, de még mindig élünk, bár több sóval, mint borssal a hajunkban, és kicserélt térdekkel. Lehet, még mindig vannak szerető házastársaink, gyermekeink és unokáink, akik készségesen elvégzik a megbízásainkat.
Kék, lila, áfonya: milyen színű a hortenziád? Bármilyen legyen is, élvezd a változásokat, amiket az idő hozott. Gyönyörködj hortenziáid szépségében, és emlékezz arra, hogy a minket szerető Isten „mindent szépen alkotott a maga idejében”.

Annette Walwyn Michael