Egy fa tanulságai

„Minden szőlővesszőt lemetsz, amely nem terem bennem gyümölcsöt, mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.” (János 15:2)

2006 júniusában az Egyesült Államokba, a Georgia állambeli Stone Mountainba költöztem, új munkahelyem lett, és vettem egy házat. Az új állás és a ház berendezése nem tett lehetővé mást, mint hogy futó pillantást vessek az elülső pázsiton álló japáncseresznyefára. Jött és ment az ősz és a tél, és a tavasz pompás tulipánokkal, finom illatú jácintokkal, rügyező fákkal és a földből előbújó számos új növénynyel ütötte fel a fejét. Mennyire szeretem én a tavasz időszakát!
Végre eljött az ideje, hogy megszépítsem az otthonom külsejét is. Örömmel vártam a japáncseresznyefán a habos rózsaszín és fehér virágokat. De nagy csalódás várt rám! Azon az első tavaszon a fa fele olyan virágokat hozott, amelyekből hiányzott a csillogás és az életerő. Elcsodálkoztam a fa másik, nem termő felén, de úgy gondoltam, hogy majd a következő évben kivirágzik. Tavasszal ugyanaz az eredmény fogadott: kevés virággal. Egy barátom azt tanácsolta, hogy ne vágjam ki a fát, hanem inkább metsszem meg a nem termő ágakat, amit meg is csináltam.
És meglepetés! A következő évben új ágak jöttek, és több virág volt, mint a korábbi két évben. És az azt követő tavasszal megütöttem a főnyereményt: több ág és buja virágok gyönyörködtettek. Lenyűgöző látványt nyújtottak! Az elhalt ágak akadályozták, hogy a fa teljes egészében virágozhasson. Eltávolításuk visszaadta a fa fényét és életerejét.
Abban a teljes virágzású évben a Szentlélek megmutatta, hogy ugyanez igaz akkor is, amikor nem tüntetjük el életünkből a bűn utolsó maradványait. Milyen elhalt ágakba kapaszkodunk még mindig? Lehet, hogy ez a mi hajlamunk mások megítélésére és jellemük lebecsülésére a saját érdekünkben? Hogy nem hajlunk a megbocsátásra való, de az olvasott könyvek, a tévéműsorok, amiket nézünk, a pénz szeretete, az Istennel töltött idő hiánya is? Mi állja útját, hogy teljesen átadjuk az akaratunkat az Úrnak? Mi akadályoz meg, hogy birtokba vegyük az „ígéret földjét”? A pusztában bolyongunk, és hamis isteneket imádunk?
Jussunk el az „ígéret földjére”. Ne hagyjuk ki az örök életet amiatt, hogy elhalt ágakba kapaszkodunk.

Terry Roselmond-Moore