A filctollal írt szeretet

„Megszárad a fű, elhull a virág, de Istenünk beszéde mindörökre megmarad!” (Ézsaiás 40:8)

Nemsokára következett az unokánk szülinapja. A tervezett paplanja, ami egy korábban tőlem kapott párnához illett, még nem készült el teljesen. Már öszszeillesztettem a tetejét (kitaláltam, elhelyeztem és megvarrtam a négyszögeket). Ezután egy hosszúkaros steppelő varrta össze a részeket: a felsőrészt, a betétet és a hátlapot. Az egyik blokkra egy üzenetet is ráhímeztettem valakivel. Amikor végre elkészült, és átnéztem, megcsodálva és hálát adva Istennek, hogy legalább a születésnapja hónapjára kész lett, rájöttem, hogy kihagytam a „szeretettel” szót. Pedig én mindig beleveszem a szeretet szót ezekbe az üzenetekbe.
Jaj, ne! Nagy sietségemben, hogy a megadott időn belül megérkezzen, elfelejtettem ráírni az utasításba a szót a hímző hölgynek. Nos, hogy ne legyek csalódott, fogtam egy tartós filcet, és azzal írtam rá. Amikor elmeséltem a fiunknak, hogy mi történt, ő kissé kétkedő hangot ütött meg – filctollal? Igen, és ez egyáltalán nem zavart, mert minden erőfeszítésben benne volt a szeretet, amit azért tettem, hogy a steppelt takarót összehozzam.
Velünk ellentétben Isten semmit nem hagyott ki az üzeneteiből, ami arra késztetne minket, hogy kételkedjünk benne, megkérdőjelezzük azt, vagy ne higgyünk az Igéjében.
A fiunk valószínűleg arra gondolt, hogy még egy tartós filctoll is kifakulhat, vagy teljesen eltűnhet az anyagról többszöri használat és mosás után. Az évszázadok során erőfeszítéseket tettek az Ige elpusztítására, hogy az emberek ne olvassák, és hogy minimalizálják az üdvösségünkre vonatkozó értékét. De még ha ezek az erőfeszítések sikerrel is jártak volna, Isten Igéje azt mondja, hogy mindenütt láthatjuk Őt, így nincs miért aggódnunk (Zsoltárok 19:1–4, Róma 1:20).
Igeolvasás közben és műveit a természetben szemlélve rájöhetünk, menynyire is szeret minket az Úr. A kereszten kinyújtott karja ezt bizonyítja, és szeretetének tettekben való megnyilvánulása is. Mindenkinek szól az Atya megváltási terve. Nem mondhatjuk, hogy nem szeret bennünket, mert valamit elmulasztott megmutatni, megtenni vagy megírni nekünk. Isten áldja a vágyunkat, hogy minden nap egyre jobban és jobban megismerjük Őt.

Sharon M. Thomas