Az időpont

„Most pedig, miután megszabadultatok a bűntől, és Isten szolgáivá lettetek, megvan a gyümölcsötök a megszentelődésre, a vége pedig az örök élet. Mert a bűn zsoldja halál, Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.” (Róma 6:22–23)

Aznap reggel lefoglaltam egy időpontot a szemészem rendelőjébe, vagyis egy honlapon regisztráltam magam, és megadtam a nevem az előjegyzési könyvbe. Már nagyon vártam a foglalást az orvossal. Ez a beosztás aranyat ér. Gyakran előfordul, hogy nincsenek szabad időpontok a naptárban. Ráadásul olyan napok is vannak a héten, mikor nem rendelnek az orvosok. Értékesek az időpontok, és nem akartam elszalasztani az enyémet. Így a regisztrálás véglegesítése után sietve megnyitottam a számítógépes naptáramat, hogy beleírjam, és biztosan eljussak az optikushoz. Az ujjaim csak úgy repültek a billentyűzeten, hogy rögzítsem a dátumot. Úgy éreztem, ha nem teszem, elveszítem az előjegyzésem. Érdekes módon ahogy végül ráesett a pillantásom a naptár előjegyzési négyzetére, meglepődtem, hogy már beírva látom az eseményt. Automatikusan bekerült onnan, ahonnan elfogadtam a meghívást. Már nem kellett semmi mást sem tennem, mint hogy egyszerűen elfogadom a meghívást az időpontra. Egy röpke pillanat alatt már tudtam, hogy el kell gondolkodnom a kis közjáték jelentőségén. Nem jellemző ránk, hogy úgy érezzük, valamilyen feladatot meg kell tennünk ahhoz, hogy biztosítsuk a találkozásunkat Jézussal, még azután is, hogy Ő már lefoglalta a helyünket vele azon a különleges napon? Ő meghosszabbította a meghívást. Ahogy elfogadtam a meghívását, a foglalásomat automatikusan megerősítették, és automatikusan bejegyezték az élet könyvébe. Az emberi természet olyan, hogy úgy érezzük, ha valami túl jó ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az nem lehet igaz. De mikor az üdvösség ingyen ajándékáról van szó, az tényleg ennyire jó, és mi semmivel nem érdemelhetjük ki a megváltásunkat, a foglalásunkat az örök életre.

Ella Smith Simmons