A zsebkendőszolgálat

„Az Úr, az én Istenem minden arcról letörli a könnyet, és eltávolítja népe gyalázatát az egész földről, mert maga az Úr szólt.” (Ézsaiás 25:8)

Dideregve ültem Susannel a pázsiton, míg a férjeink az elvonulásra készülő tűzoltókkal beszéltek. Hetekig tart majd a kora reggeli kéménytűz miatt keletkező víz- és füstkár eltakarítása. Könnyek potyogtak Susan maszatos arcán.
A telefont felvéve csak zokogást hallottam. De eleget hallottam ahhoz, hogy tudjam, ki hívott. Joannek megint problémái voltak a házasságával. Míg hallgattam, rájöttem, hogy a világon állandóan csak ömlenek a könnyek.
A könyvespolcomon vannak virágmintás dobozban a papír zsebkendők. Papírzsepik. Már olyan sokat adtam oda könnyek miatt: örömkönnyek, a gyász könnyei, frusztrált könnyek és a megrendültség könnyei miatt.
Az emberek mindenféle szolgálatot végeznek: énekelnek, TV-ben, rádióban beszélnek, stb. Lehet, hogy igazából az enyém a papírzsepik szolgálata? Ezen elgondolkodtam. Minél többet töprengtem rajta, annál jobban illett hozzám.
A két borítója között könnyek szegélyezik a Biblia útját. Éva könnyeket hullatott Ábel halálakor. Dávid Absolon miatt sírt. Jézus Jeruzsálem felett sírt, és így tovább. Minden törzsnek, minden kultúrának vannak könnyei. Nyilván a Teremtőnk alkotott meg így, hogy tudjunk sírni. Az élet érzelmi traumáinak szükségük van természetes biztonsági szelepre: a könnyekre.
A zsebkendőszolgálatnál elég törődésre van szükség, hogy ne csak a fülekkel, hanem szívvel is hallgassunk. Legyél érzékeny. Az, akiben az emberek megbízhatnak, mert rászolgál a bizalmukra. Megköveteli, hogy készen álljunk a kényelmetlenségre, és hogy pár tervünket félbeszakítsuk. A lényeg, hogy Jézus nem azt mondta nekünk, változtassuk meg az embereket, hanem hogy szeressük őket azáltal, hogy meghallgatjuk őket és törődünk velük. A zsebkendő odaadása történhet személyesen vagy egy virtuális öleléssel, de egy telefonhívással is.
Isten egy nap majd minden könnyet letöröl örökre. Addig is mind fontolóra vehetjük, hogy zsebkendővel szolgálunk másoknak, és szeretettel meghallgatjuk azokat, akiknek szükségük van arra, hogy a könnyeiket letöröljék a mennyországnak ezen oldalán.

Marybeth Gessele