Dávid zsoltára: a 20. zsoltár

„Hallgasson meg téged az Úr a szükség idején, oltalmazzon meg téged Jákób Istenének neve! Küldjön neked segítséget szent helyéről, és a Sionról támogasson téged!” (Zsoltárok 20:2–3)

Milyen gyönyörű, mély és szívmelengető imádság! Már a gondolat is, hogy a világegyetem Istene a gyengeségeimre összpontosítja részvétét azáltal, hogy szentélyéből segítséget küld nekem, több, mint amit az én egyszerű elmém megérthet vagy felfoghat.
Ez igaz? Tényleg igaz lenne? Dávidnak semmi kétsége nem volt efelől. Szíve legmélyebb zugából szakadtak fel éneke szavai.
Figyelemreméltó erő van ebben az imában. De ahhoz, hogy teljesen megértse az áldást, és egészen személyessé váljon Izrael népe számára, egy vizuális elemre is szükség volt, főleg a templomban, ahol a rituális tettek álltak a középpontban.
Emiatt kapott fontos szerepet a pap felemelt keze a zsidó istentiszteletben, mikor megáldotta a népet. Különösen arra emlékeztetett, hogy nem pont az emberi paptól származik az áldás teljessége, hanem inkább a mennyek győzelmet hozó Istenétől. És azt szeretném gondolni, hogy ez a gyakorlat az amálekiták elleni refidimi csatából nyerhette el a jelentését, mikor Áron és Hur segítettek Mózesnek
feltartani a karját.
A pap felemelt keze tudatosította az imádkozóban reménytelen emberi állapotát, ezzel hívva elő benne az igazi imádatot.
Kezünk meg van kötözve, mikor a bűn és halál feletti győzelmünkről van szó. Ugyanis egészen és teljesen Isten kegyétől függ a fenntartásunk és üdvösségünk. Mikor belátjuk, hogy ez így van, valódi istentisztelet megy végbe a szívünkben. A Mindenható teljességének hatására háttérbe szorul gyarlóságaink megítélése.
A 20. zsoltár az összes áldás legjava. Minden olyan szent és értékes ajándékot magába foglal, amit Isten már türelmetlenül szeretne földi gyermekeire árasztani: együttérzést, jó egészséget, jóindulatot, irgalmasságot, gazdagságot, megbocsátást és a méltóságteljes élethez szükséges javakat.
Dávid azt mondja, hogy az Úr a menny minden lelki áldását nekünk adta Krisztusban.

Olga Valdivia