Május 18. Együnk!

„Fösvénység nélkül való legyen a magatok viselete; elégedjetek meg azzal, amitek van; mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled! Úgyhogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?” – Zsid 13:5-6

Még mielőtt terhes lettem volna, elhatároztam, hogy amikor eljön a szülés ideje, a lehető legtermészetesebb úton, mindenféle gyógyszer igénylése nélkül szeretnék szülni. És szoptatni is fogok, cumisüvegről hallani sem akarok!

Mielőtt a kislányom megszületett volna Alaszkában, már tudtam, hogy nem sok segítségre számíthatok természetes szülés vagy szoptatás kérdésében. Voltak, akik javasolták, hogy menjek a könyvtárba dokumentálódni a témában. Ki is vettem egy kézikönyvet a La Leche League International kiadásában (a La Leche League International egy nemzetközi nonprofit szervezet, amely szoptatással kapcsolatos hasznos információkkal szolgál).

A könyv fantasztikus segítségnek bizonyult. Miután első ízben anya lettem, ez a könyv segített feldolgozni a lelkifurdalást, melyet amiatt éreztem, hogy a babámmal aludtam, és mindenhová magammal vittem, én ugyanis nem alkalmaztam bébiszittert.

Emlékszem, olvastam arról, hogy az anya teste tudatja vele, hogy a baba mikor éhes, még mielőtt a kicsi sírással jelezné. Egyesek fel is tehetnék a kérdést, hogy akkor miért nem etetik meg az anyák a gyermekeiket, még mielőtt azok sírnának. Erre is volt válasz a kézikönyvben.

A szerző szemléletes képpel mutatta be, milyen kellemes, ha éhesen belépünk egy házba, és megtudjuk, hogy a vacsora éppen elkészült. Az asztal is meg van terítve. Azonnal mosolyognánk. Tetszett ez a hasonlat. Mindkét gyermekemmel ezt gyakoroltam. Ők tudták, hogy mindig ott vagyok nekik, ha hívnak, és azonnal kielégítem minden igényüket.

Ez a lelkiekben is ugyanígy működik. Isten is ilyen. „És mielőtt kiáltanának, én felelek, ők még beszélnek, és én már meghallgattam őket.” (Ésa 65:24)

Isten mindig közel van hozzánk, hallja kiáltásunkat és kielégíti szükségleteinket. Milyen csodálatos Istent szolgálunk! Ő soha nem hagy el minket, most is válaszokat küld kérdéseinkre. Felment a mennybe, hogy különleges helyet készítsen nekünk, és megterítse az asztalt. Készen áll, csak ránk vár. Akkor hát… együnk!

Kathy Jo Duterrow Jones