Május 13. Az Ő dicsőségére

„Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért.” – Zsolt 107:8

„Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben.” – Ef 1:6

„Annakokáért ő általa vigyünk dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét.” – Zsid 13:15

Szeretnék megosztani veletek egy tapasztalatot, amely az indiai Pune-ban történt. Az ötvenes évek végén egy hiderabadi fiatal édesanya éppen első gyermekének születésére készült. Az orvos a saját édesanyja volt, képzett nőgyógyász, a ludhianai Keresztény Orvosi Főiskola végzettje. Csodálatos asszony volt, Mrs. Kamala Sudhi.

Ez a fiatal anya Kachigudában szerette volna megszülni gyermekét, ahol a húga is lakott, ezért a szülést megelőző napokban odautazott. Egy este elkezdődött a szülés. Két óra múlva gyönyörű kislánynak adott életet, azonban a gyermek látszólag halva született, mivel bárhogy mozgatták, nem sírt fel, mint ahogy azt az újszülöttek nagy része teszi. Az orvos már majdnem átadta a mozdulatlan újszülöttet a nővérnek, amikor egy vékony, gyenge nyöszörgés ütötte meg a fülét. Közelebbről is megvizsgálta, és észrevette, hogy a gyermek légutai elzáródtak. Azonnal bevezetett egy vékony csövet a légcsőbe, és kiszívta az ott felgyülemlett váladékot.

Az az aprócska kislány, aki akkor éjjel nagymamája segítségével megszületett, én voltam. Amikor már elég idős voltam ahhoz, hogy megértsem a szavait, nagymamám gyakran mondogatta, hogy Istennek célja volt velem, azért ajándékozott meg új élettel, percekkel a születésem után. Istennek terve volt életemmel, és a tieddel is terve van. Harmincöt évig dolgoztam a tanári pályán, ugyanakkor lelkészfeleségként gyülekezetvezetői teendőket is végeztem.

Hálás vagyok Istennek, hogy megtartotta életem, hogy másoknak is bizonyságot tehessek Róla. Egész életemben dicsérem és dicsőítem az Urat. Ámen.

Rhoda Shinge