Május 5. Változások

„Mert én, az Úr, meg nem változom, ti pedig, Jákobnak fiai, nem emésztettek meg!” – Mal 3:6

Ahogy idősödünk, egyre gyakrabban gondolunk vissza azokra a változásokra, amelyekben az évek folyamán részünk volt. Mintha csak a tegnap lett volna, amikor két fiúnk gondtalanul rohangált fel-alá a hátsó udvarban. Most már mindketten felnőttek, saját családjuk van, és mi már dédszülők lettünk.

Otthonunk a Murray folyóra néző domboldalon áll. Férjemmel együtt több mint hatvannyolc éve élünk itt. Amikor ideköltöztünk, tanyánk meglehetősen messzire esett a várostól. Házunkat számos szántóföld, legelő és kaszáló vette körül. Tejelő tehenekkel és tejtermékek készítésével foglalkoztunk. Napjainkban már házak, iskolák, irodaházak vesznek körül. Egykor virágzó tejfarmunk mára már csak emlék maradt.

A teremtés napjától kezdve egészen napjainkig Isten folyamatosan figyelte a változásokat, amelyek tökéletes világában végbementek. A változások, amelyeket viszonylag rövid életünk során tapasztaltunk, nem is hasonlíthatóak ahhoz, amit Isten látott. Mégis, látván hova süllyedt az eredetileg bűntelen ember, Isten az Ő kegyelméből és irgalmából még mindig felkínálja a megbocsátást és a reménységet a bűnösöknek. A Szentírásban számos helyen olvashatjuk Isten népének adott ígéreteit, ha ők vállalják, hogy megváltoznak. Ezékiel 36:26-ban olvashatunk egy ilyen ajánlatot:

„És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet.”

A Bibliát olvasva elgondolkodtam Pál apostol élettörténetén, azon a rengeteg változáson, amely az életében történt. „Saulus pedig még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Úrnak tanítványai ellen, elmenvén a főpaphoz.” (ApCsel 9:1) Ilyen volt. „És azonnal prédikálá a zsinagógákban a Krisztust, hogy ő az Isten Fia.” (ApCsel 9:20) És ilyen lett.

Pálhoz hasonlóan mi is számos változást tapasztalunk életünkben. Olyanokat is, amelyek nem tőlünk függnek. Azonban, ha elménk összhangban áll Jézussal, Sátán nem változtathat meg bennünket.

Türelmetlenül várom az 1Kor 15:52-ben leírt változást: „Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.”

Bízzunk Isten Szavában, amely soha nem változik (Zsid 13:8).

Joan D. L. Jaensch