Május 4. Kitartás!

„Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”– Fil 4:13

Visszatekintve életemre, rádöbbentem, hogy nem volt könnyű az utam. Azt is felismertem, hogy nem vagyok a lemondás híve. Amikor az élet hátba döfött, nem adtam fel, hanem fájdalmam ellenére talpra álltam és továbbmentem.

Mindig azt vallottam, hogy a lemondás nem opció számomra. Hazudnék, ha azt állítanám, hogy nem harc az életem. Én azonban a végsőkig kitartok, egészen addig, ameddig végül csak történik valami. Hogy teszem ezt?

A válásom után visszamentem az egyetemre, és doktori diplomát szereztem családterápia szakon. Az öt éves doktori iskola nem ment könnyen, sok lemondással, sok átvirrasztott éjszakával járt. Azonban ismétlem: a lemondás nem kenyerem, és nem vagyok hajlandó visszafizetni egy diákkölcsönt valamire, amit végül nem sikerül elvégeznem. A kitartás, az ima, a Szentírás bátorításai toltak előre. Akkor sem adtam fel, amikor a tanárok megpróbáltak összetörni. Amikor rám tört a depresszió és a magány, továbbléptem, kitartottam, imádkoztam.

Nem könnyű kitartani. Olyan energiát igényel, ami nem áll mindig rendelkezésünkre. Sokszor már a felkeléshez, a lábra álláshoz és az elinduláshoz is kitartás szükséges. Ez egy naponkénti harc. Ha kitartunk aznap, valami biztos történik. Ne összpontosítsunk arra, amit nem sikerül megvalósítanunk. Ne ostorozzuk magunkat azért, amit nem pipáltunk ki a listán. Egyszerűen keljünk fel, álljunk lábra, és induljunk el minden nap.

Egyik kedvenc bibliaszövegem Fil 4:13: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.” Pillanatnyilag kitartóan imádkozom egy állásért. Tanulmányaim, szakosításom még nem segített ilyen téren. Egyedül Isten és személyes kitartásom hozhat eredményt. Egy híres szerzőt idézve, feladatunk egyik lábunkat a másik elé téve haladni előre. Egy nap pedig hátratekintve felfedezzük, hogy megmásztunk egy hegyet.

Bármilyen kihívás elé nézel ma, bátorítlak: kitartás!

Joan Collins-Ricketts