Egy példás életút

„Az ősz ember előtt kelj fel, és a vén ember orcáját becsüld meg, és félj a te Istenedtől. Én vagyok az Úr.” (3Mózes 19:32)

A Maranatha idősek otthona egy vidéki ház, amit eredetileg Dolores Mauri testvérnőnk családja adományozott oda, aki ott élt 90. évesen bekövetkező haláláig. Ma ez egy tetszetős geriátriai központ, ahol az orvosi csapat nagylelkűen szereti, gondját viseli és egészségügyi ellátást nyújt az időseknek. Ez egy gondviselő hely adventista és nem adventista öregeknek.

Közülük „Purita”, ahogy mindenki hívja őt, tanítónőként és házvezetőnőként végzett, majd állami intézményekben dolgozott. A nagy vallási üldözés idején tért át adventista hitre, el is vesztette a munkáját, majd kiképezték Biblia-oktatónak, és 40 éven át végezte. Purita csoportokat és gyülekezeteket felügyelt, és bár nem hívták el a szolgálatra, a körülményektől függően már azelőtt teljesen „lelkészi” szerepkört töltött be, hogy a nők felszentelése körül vita támadt volna az adventista egyházban. Ő tanította és vezette el a megtérésre azokat az adventista gyökerű családokat, mint például a bilbaói Alonzókat és a zaragozai Ortiz Montaña családot. Az Alcoy gyülekezetben meg kellett küzdenie a tartomány polgári kormányzójával, aki mindenáron fel akarta függeszteni a vallásos istentiszteleteket, amit képtelen volt véghez vinni a helyi „prédikátor” szívós védelmének köszönhetően, aki néhányszor a közösséget átköltöztette az otthonába, miközben a büntetést vagy a börtönt kockáztatta.

Ez valódi eredmény, amit fel lehet mutatni az öregkor elérésére. Az idősek megérdemlik az egyház tiszteletét és elismerését. Ezzel a tisztelettel írt Ellen G. White is: „Isten különleges tiszteletre int bennünket az idősek irányában. Így beszél erről: »Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útjában találtatik.« (Példabeszédek 16:31) Ez az igevers megharcolt csatákról, kivívott győzelmekről, elhordozott terhekről és legyőzött kísértésekről beszél, a nyugalom helye felé tartó lábakról, a hamarosan megüresedő helyekről. Segítsünk a gyerekeknek átgondolni ezeket a komoly dolgokat, és ha mindezen elgondolkodnak, akkor udvariasságukkal és tiszteletükkel megkönnyítik az idősek útját, így a saját életük is jósággal és szépséggel telik meg, mert megfogadják a parancsot: »Az ősz ember előtt kelj fel, és a vén ember orcáját becsüld meg.« (3Mózes 19:32)” (Tanácsok a gyülekezetnek, 201. o.)

Ha ismersz időseket, ma jó alkalom nyílik arra, hogy kimutasd feléjük a szeretetedet, és emlékeztesd őket arra, hogy „van Isten az égben”.