Van itt egy gyermek

„Monda neki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére: Van itt egy gyermek, akinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?” (János 6:8–9)

A Galileai-tenger keleti, füves részén gyönyörűen telt a március. A Hermon hegye hófedte csúcsai északról megtörték a láthatárt, és minden csodaszép és békés volt; bár Jézus pihenésre vágyott a tanítványaival, de ez hamar véget ért, mert mindenhonnan ezrek és ezrek özönlöttek hozzájuk. A Megváltó egész nap odafigyelt rájuk, és már esteledett. A tanítványok arra kérték a Mestert, hogy küldje haza a hallgatóságot, így vehessenek maguknak ételt, de Ő arra kérte őket: „Adjatok nekik ti valamit enni.” Hogy mi adjunk? Micsoda irónia! Hogyan? Miből? Csak 200 dénár lapult a tárcájukban, ami nem volt elég arra, hogy kenyeret vásároljanak belőle a sokaság megetetésére. Majd feltűnt András egy fiúval, aki hajlandó volt megosztani velük az öt cipóját és két halát. A fiú mindent letett a kezéből a Mester elé. Jézus megáldotta az eledelt, megtörte, és a tanítványainak adta, hogy osszák szét a jelenlevők között. A gyerek az egész esemény szemtanúja lett. Milyen nagyszerű csoda volt! A kis ebédjét több mint 5.000 embernek szolgálták fel, és a maradék 12 kosarat töltött meg. Semmi sem veszett kárba!

Igen, itt volt ez a gyerek, aki kihúzta Jézust és a tanítványokat a bajból. Sokan úgy gondolják, hogy nem kellene figyelembe venni a gyerekeket és a fiatalokat a fontos eseményeken, és még kevésbé kellene bármilyen fontos felelősséggel megbízni őket. De Krisztus nem így vélekedett. Ő maga is kivette a részét csupán 12 évesen „Atyja dolgaiból”. Fontos csodákat tett fiatalokkal, néhány gyermeket megáldott, akiket az édesanyjuk odavitt hozzá, vitába szállt a tanítványokkal, mert azok meg akarták állítani őket a dicsőséges jeruzsálemi bevonulásakor is. Sok gyerek elfogadta Őt, akik a templomban hirdették: „Hozsánna a Dávid fiának!”, és ezzel kiváltották a zsidó papi hierarchia felháborodását (Máté 21:15).

A kenyerek és halak megsokasításának beszámolója a gyermekek és a fiatalok fontosságára emlékeztet bennünket, ha ők mindenüket és azt, amivé válhatnak az Úr kegyelméből, Jézus kezébe helyezik. A bölcs így szólt: „Az ő cselekedeteiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-e, és ha igaz-e az ő cselekedete.” (Példabeszédek 20:11)

Te is odaadhatod az Üdvözítőnek a legjobbat, amid csak van. Ő majd megszaporítja, hogy sokak életét megáldhassa vele.