Jézus legnagyobb csodája

„És kijöve a megholt, lábain és kezein kötelékekkel megkötözve, és az orcája kendővel vala leborítva. Monda nekik Jézus: Oldozzátok meg őt, és hagyjátok menni.” (János 11:44)

Ellen G. White úgy idézi fel Lázár feltámasztását, mint „Krisztus legnagyobb csodáját”, ami „az Ő isteni természetének legpozitívabb bizonyítékát” ( Jézus élete, 524, 528. o.). A csodálatos beszámolóban három hangsúlyos és jelentős parancsot találunk (János 11. fejezet), kettő a gyülekezetnek szól, és a legerőteljesebb a halotthoz. Akik szintén meghaltak az evangélium számára, azoknak is be kell tölteni ezeket a parancsokat, hogy visszatérjenek a lelki élethez, a családhoz és az egyházhoz.

„Vegyétek el a követ!” Noha való igaz, hogy egyedül az Üdvözítő adhat viszsza életet, neki mégis számítania kell az együttműködésünkre, hogy felkészüljön a következőkre. Ez a kő – ami sok hívőt tart benn a sírban – azt a hitet jelzi, hogy már semmit nem tehetünk értük, a kő a mi megvetésünk és elutasításunk sziklája, különbözőségünk vagy intoleranciánk köve, és a büszkeségünk köve is lehet, hogy nem akarjuk keresni Őt.

„Lázár, jöjj ki!” Az egyháztól eltávolodottaknak nem idegen Krisztus hangja. Megvan bennük az élet csírája, mert régen Jézus barátai voltak. Egyszerűen arra van szükségük, hogy felébredjenek, és meghallják kiáltását. Az utolsó napi feltámadáskor, amely erő átjárja a világ csöndjét, az ma is betörhet a lelki halál csöndes világába. Az élet Fejedelmének kiáltása visszhangot vert Lázár szunnyadó lelkében, képes ugyanerre a barátod, a testvéred, a gyereked, a gyerekem lelkében is, és kihívhatja őket a sírból.

„Oldjátok fel, és hagyjátok elmenni!” A Megváltó visszahozta őket az életbe, már kijöttek a sírból, de még mindig rajtuk vannak a halál leplei és takarói. Ezek az itt-tartózkodásuk emlékei: a megjelenésük, a szokásaik, a gyenge, esendő akaratuk és barátságaik emlékei. Nekünk segíteni kell őket, hogy megszabaduljanak mindettől. Ez a szeretet, a megértés és a türelem munkája. Engedjük el őket! Ne zárjuk őket karanténba. Ne mutogassunk rájuk, hogy halottak voltak. Lázárhoz hasonlóan most már élnek, mert feltámadtak a halálból.

Isten megújíthatja ma a lelki életedet, felkarolhat a levertségedből, és felélesztheti misszionáriusi vágyaidat.