Ne mozdítsd el a régi határok at, amelyeket a szüleid fektettek le!

„És lement Sámson Timnátba, és meglátott egy nőt Timnátban a filiszteusok lányai közül. És mikor hazament, elbeszélte ezt atyjának és anyjának, és monda: Egy nőt láttam Timnátban a filiszteusok leányai között, most azért vegyétek őt nekem feleségül. És monda neki az ő atyja és anyja: Hát nincsen a te atyádfiainak és az én egész népemnek leányai között nő, hogy te elmégy, hogy feleséget végy a körülmetéletlen filiszteusok közül? És monda Sámson az ő atyjának: Őt vegyed nekem, mert csak ő kedves az én szemeim előtt.” (Bírák 14:1–3)

A határvonalaknak régen és ma is nagy jelentőségük volt. Határként szolgáltak bizonyos települések területének és két szomszédos föld kiterjedésének megjelölésére. Néha elég volt kétszer olyan széles árkot ásni, mint eddig, és mindkét végére egy-egy követ lerakni. A birtok határvonalának elmozdítása vagy megsemmisítése bűncselekménynek minősült és ma is az, amit a törvény büntet. Viszont a szülőktől kapott örökség sérthetetlen és szent volt. Izraelben az atyai örökség határvonalának elmozdítása vagy eltüntetése átkot vont maga után: „Átkozott, aki elmozdítja az ő felebarátja határát!” (5Mózes 27:17)

De a határoknak lehet lelki vetülete is. Többek között a jellem, az életstílus, a viselkedés, a minket körülvevő világ felé tanúsított bizonyos kritikus lelkület, az elszánt egymáshoz tartozás normáinak és jeleinek erkölcsi és lelki alapelvei, és ezeket a határokat a szüleinktől örököljük, és tiszteletben kellene tartanunk, mert bizonyos esetekben áldozathozatalokkal, szűkölködéssel, ellenállással és vérrel jelölték meg.

Sámsont, ezt a fiatalembert arra hívták el, hogy megmentse a népét a filiszteusoktól, és ezért szülei gondosan nevelték a nazireus fogadalom alapelvei szerint. A bibliai szöveg elárulja, hogy születése után „és felnevekedék a gyermek, és megáldá őt az Úr. És kezdé az Úrnak lelke őt indítani a Dán táborában, Córa és Estháol között” (Bírák 13:24–25). Sámson azonban elmozdította a szülei által meghúzott határokat (Példabeszédek 22:28): gyakran eljárt a filiszteus városok szórakoztató központjaiba, hagyta, hogy elragadja őt a szenvedélye és meggondolatlan szeszélye, így bemocskolta az Istennel való szent kötelékét, és eljátszotta rendkívüli fizikai erejét is. Ezzel a hűtlenség szomorú spiráljába került a szülői örökségét illetően, ami szörnyű személyes szerencsétlenségéhez vezetett. Amit életében nem akart megtenni, azt halálában kellett beteljesítenie (Bírák 16:30–31).

Emlékezz arra, hogy nem jó figyelmen kívül hagyni a határvonalakat, amelyeket az előttünk levők helyeztek el. Ezek azért vannak a helyükön, mert „van Isten az égben”