NAGY BŰNÁLDOZAT

„Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada.” (4Móz 21:9)

Mózes azt az isteni utasítást kapta, hogy csináljon sárgarézből az élő kígyókhoz hasonló érckígyót, és emelje azt magasba a nép között. Az egész táborban arról beszéltek, hogy mindazok, akiket a kígyók megmarnak, feltekinthetnek az érckígyóra, és életben maradnak. Közben már sokan meghaltak, és amikor Mózes az érckígyót feltette egy magasba emelkedő rúdra, néhányan nem hitték el, hogy az ércből készített képmásra való puszta feltekintés meggyógyíthatja őket. Ezek az emberek elvesztek hitetlenségükben. Sokan voltak azonban, akik hittek Isten gondoskodásában. Voltak, akik úgy segítettek megmart szeretteiken, hogy a félig ájultak már haldokló, bágyadt szemét a rézkígyóra irányították. A nép jól tudta, hogy az érckígyóban nem volt semmiféle hatalom: a gyógyító erő egyedül Istentől származott. Bölcsességében Isten ezt a módszert választotta hatalma bemutatására. Ezzel az egyszerű eszközzel értette meg a néppel, hogy ezt a csapást saját bűneik hozták rájuk. Isten azonban arról is biztosította őket, hogy amíg engedelmeskednek néki, addig nincs semmi okuk a félelemre, mert Ő megőrzi őket. Az érckígyó felemeléséből fontos leckét kellett megtanulnia Izraelnek: egyedül Isten volt képes arra, hogy meggyógyítsa őket. Isten azonban megkövetelte tőlük, hogy higgyenek gondoskodásában, amelyet elkészített számukra, és ezt a hitüket mutassák is meg. Fel kellett nézniük az érckígyóra, hogy éljenek. Tudták, hogy magában az érckígyóban nem volt semmi gyógyító erő, de azt is tudták, hogy ez az érckígyó Krisztus jelképe volt. A Krisztus érdemeiben való hit szükséges voltát Isten így véste be elméjükbe. Sokan mutatták be áldozataikat Istennek azt gondolván, hogy ezzel a tettükkel bőséges jóvátételt adtak Istennek bűneikért. Az Úr meg akarta tanítani őket, hogy áldozataik önmagukban nem rendelkeztek több hatalommal, mint az érckígyó. Céljuk ugyanaz volt, mint a rézkígyónak, hogy gondolataikat az Isten által előre rendelt nagy Bűnáldozatra, Krisztusra irányítsák. – Pátriárkák és próféták, 430. o.  

Elmélkedésre: Megtörtént-e már, hogy Isten egy furcsa parancsba rejtett el számomra áldást?