NAGYOBB MÓZESNÉL

„Ami pedig nehéznek tetszik néktek,  én elém hozzátok, és én meghallgatom azt.”  (5Móz 1:17) 

El kell hinnünk, hogy az Úr meghallgatja közös kéréseinket. Számára nincs lehetetlen. A mindenható Tanácsadó által Mózeshez intézett ígéret ránk is vonatkozik: „Ami pedig nehéznek tetszik néktek, én elém hozzátok, és én meghallgatom azt” (5Móz 1:17). Aki Nagyobb Mózesnél, ugyanezt mondja napjaink Izraelének. Az ügyet, ami meghaladja az emberi bölcsességet, és még a legélesebb emberi elme számára is túl nehéznek tűnik, Jézus elé kell vinni, hiszen Ő bátorítóan mondotta: „Elém hozzátok”, és nem fogtok csalódni!  Csupán annyit kér, hogy egyszerűen gyakoroljuk a hitünket az Igéjében, és akkor Ő el fogja távolítani a nehézségeinket és a kételyeinket, a bonyolult dolgokat érthetővé, a sötéteket pedig világossá teszi. Ővele semmi sem lehetetlen. Egy dolgot tudok: kétségtelen, hogy Isten ígéreteire kell hagyatkoznunk. Szemléljünk és éljünk. „Nézvén a hitnek fejedelmére és bevégezőjére” (Zsid 12:2). Itt, ezen a biztos alapon találunk nyugalmat. Ez a hit útja – mely néha napfény és csillagok nélküli útnak, kietlennek és értelmetlennek tűnik. „A hit pedig a remélt dolgok valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés” (Zsid 11:1).  A hit átélheti a próbát, elviselheti a kísértést, és a csalódások közepette is kitartó maradhat. Állj szilárdan, amikor úgy tűnik, hogy elfelejtett téged a Gondviselés, és mondd: „Te vagy a menedékem, Tebenned bízom, és hiszek Igédben, mert hitszemem látja az emberiség Helyettesítőjét és Biztonságát, és mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy örökké él, és hogy Isten az igaz Isten.” Ígérete számunkra: igen és Ámen Jézus Krisztusban.  A megpróbáltatások és a kísértések hullámai jönnek ránk, és látszólag elnyelnek a habok, lelkünk pedig kétségbeesetten segítségért kiált: Nem számíthatok többé az Ő segítségére? Megfogyatkozott az Úr kegyelmessége? Bezárta irgalmas és kegyelmes karját? Emeljük tekintetünket a Felkent arcára! Szemléljük Isten igazságának és valóságának dicsőségét, jóságos szeretetét és gyöngéd együttérzését, mely Krisztus arcáról árad, és a kételyeink eloszlanak. – Letter 80, 1893.    

Elmélkedésre:  Mi az ma, ami túl nagy tehernek tűnik számomra?  Miért nem viszem azt Jézus elé?