MINDEN JÓ FORRÁSA

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való.”  (Jak 1:17)

Ádám és Éva bűne ijesztő szakadékot hasított Isten és ember közé. Krisztus lép a bukott ember és Isten közé, és így szól: „Ezek dacára is Atyámhoz jöhettek. Olyan tervet alkottunk, mely által Isten megbékél az emberrel, az ember pedig Istennel. Közbenjáró által közeledhettek Istenhez.”  Hálát adok Istennek, hogy van Üdvözítőnk. Nincs más út, amelyen felemelkedhetnénk, csakis a Krisztus által. Ne gondolja hát senki, hogy mély megaláztatás számunkra, ha elfogadjuk Krisztust. Mert amikor megtesszük e lépést, arany zsinórt ragadunk meg, mely a véges embert a végtelen Istennel köti össze. Ez az első lépés a valódi felemelkedéshez, hogy alkalmasak legyünk az ártatlan mennyei angyalok társaságára a dicsőség országában. Ne csüggedjetek! Bár kísértések ostromolhatnak és körülvehet a makacs ellenség, ha Isten félelme áll előttünk, hatalmas angyalokat küld segítségünkre, és erősebbek lehetünk a sötétség hatalmasságainál. Jézus él! Régen meghalt, hogy a bukott emberiségnek biztosítsa a menekülés útját, ma pedig él, hogy közbenjárjon értünk, és végül a jobbjára emelhessen fel bennünket. Bízzatok Istenben! A világ a széles utat járja. Ha a keskeny ösvényen lépdeltek, viaskodni kényszerültök fejedelemségekkel és hatalmasságokkal, és szembe kell szállnotok az ellenfelek ellenállásával, ne féljetek, hogy Isten nem gondoskodik rólatok! Távozzatok közülük, és váljatok el tőlük, szól az Úr. Magamhoz fogadlak titeket, és fiaim és lányaim lesztek. Milyen csodálatos ígéret ez! Megfogadja, hogy a királyi család gyermekei, a mennyei ország örökösei lesztek. Ha valakit a föld egyik uralkodója megtiszteltetésben részesít, vagy barátságra lép vele, és az eset belekerül a napilapokba, a kevésbé szerencsések mennyire irigykednek! Pedig itt a mindenek Uralkodója, a mindenség Királya, minden jó Forrása áll! Ő ígéri, hogy fiaivá és lányaivá fogad! Magához kapcsol, hogy a királyi család tagjai, a mennyei Király gyermekei legyünk! – Bizonyságtételek, 2. köt., 591–592. o.    

Elmélkedésre:  Hogyan válhatnék ma méltóvá a mennyei angyalok társaságára?