NAGY KÖZBENJÁRÓ

„Azt tanácsolom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat.” (Jel 3:18)

Gyülekezeteink minden egyes tagjának fel kell tennie az ünnepélyes kérdést: „Hogyan állok Isten előtt én, aki Krisztus szolgájának vallom magam?” Tisztán és folyamatosan ragyog tovább a világ felé a mennyből rám áradó fény? Istennek odaszentelt népként megőriztük-e a kapcsolatot a világosság Forrásával? A mai keresztény egyházak hanyatlása talán nem eléggé látható és fájdalmas? Sokan lelki halottak, pedig a lelkesedés, a tisztaság és az odaszentelődés példáját kellene nyújtaniuk. Szokásaik hangosabbak, mint a kijelentéseik, ami azt igazolja, hogy egy bizonyos hatalom elszakította horgonyukat az örök Sziklától, ezért irányt vesztve sodródnak. A Hű Tanúbizonyság szeretné helyreállítani a nép megromlott állapotát, és kijelenti: „De az a mondásom ellened, hogy az első szeretetedet elhagytad. Emlékezzél meg azért, honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd; ha pedig nem, hamar eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem térsz” (Jel 2:4-5). Krisztus nem emlékszik meg azok nevéről, akik nem térnek meg. Nem fog többé közbenjárni értük az Atyánál. (…) Mindezek ellenére a megdorgált személyek helyzete nem reménytelen, és nem esik a Nagy Közbenjáró hatáskörén kívül. Ő mondta: „Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat” (Jel 3:18). Legyen a legromlottabb állapotában, aki magát Krisztus követőjének vallja, még sincs olyan elkeseredett helyzetben, mint a balga szüzek, akiknek a lámpásai majdnem kialudtak, de már nem volt idejük beszerezni az olajat. Amikor megérkezett a vőlegény, akik készen voltak, bemehettek a menyegzőre, azonban a balga szüzek érkezésekor az ajtó már be volt zárva, túl késő volt ahhoz, hogy bemehessenek. A Hű Tanúbizonyság tehát nem nevezi reménytelennek a lágymeleg hívők esetét. Van lehetőségük változtatni a helyzetükön, ezért van tele bátorítással a Laodiceához intézett üzenet. A hűtlen egyháznak van még lehetősége megvásárolni a hit és a szeretet aranyát, még megszerezheti Krisztus fedhetetlenségének fehér ruháját. – Review and Herald, 1894. Augusztus 28.   

Elmélkedésre: Ismerem-e saját lelkem igazi állapotát?