VÁRVA VÁRT SZABADÍTÓ

„Ha igazak kiáltanak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.” (Zsolt 34:17)

Amikor az Üdvözítő elkezdte szolgálatát, a Messiásról és küldetéséről szóló népszerű felfogás megakadályozta, hogy a nép befogadja Urát. Akkoriban hagyományokba és szertartásokba fulladt az igaz odaadás szelleme. A jövendöléseket is a világot kedvelő emberi szív igényeinek megfelelően magyarázták. A zsidók nem úgy tekintettek az eljövendő Üdvözítőre, mint aki majd bűneiktől szabadítja meg őket, hanem nagy hatalmú uralkodót vártak, aki az egész világot Júda oroszlánjának hatalma alá hajtja. Hiába hívogatta őket Keresztelő János megtérésre az ősi próféták szívet vizsgáló képességével. A Jordán partján hiába mutatott Jézusra mint Isten bárányára, aki elveszi a világ bűnét. Ésaiás jövendöléseire igyekezett terelni a figyelmet, melyek szenvedő Megváltót mutatnak be, ezt azonban nem akarták tudomásul venni. Ha Izrael tanítói és vezetői átadták volna magukat Jézusnak, ha engedtek volna Urunk átalakító hatalmának, akkor Isten követeivé tette volna őket az emberek között. Urunk először Júdeában hirdette Isten országának eljövetelét, első ízben ott hangzott el a bűnbánatra, megtérésre szóló felhívás. Amikor kiűzte a templom megszentségtelenítőit, ezzel Isten fölkentjének jelentette ki magát, akinek az a küldetése, hogy megtisztítsa az emberek lelkét a bűn szennyétől. Az Úrnak szentelt templommá kell változtatnia Isten népét. Azonban a zsidó vezetők nem voltak hajlandók megalázni magukat, hogy elfogadják az alázatos, szerény názáreti tanítót. Második jeruzsálemi útja alkalmával a főtanács elé idézték, s csupán a néptől való félelem tartotta vissza őket, hogy meg ne öljék. Ekkor történt, hogy Júdát maga mögött hagyva, elkezdte galileai szolgálatát.Több hónapja tanított már ott, amikor elmondta a Hegyibeszédet. Üzenete – hogy elközelített Isten országa – minden réteg figyelmét felkeltette, s még tovább szította a zsidók becsvágyó reményeinek lángját. Az új tanító híre Palesztina határain túlra is elterjedt, s a vezető réteg viselkedése ellenére is sokakban az a gondolat ébredt, hogy talán Ő a várva várt Szabadító. – Gondolatok a Hegyibeszédről, 1–3. o.   

Elmélkedésre: Vágyva várom-e azt a napot, amikor majd Jézus kiragad engem a bűnből?