KÖNYÖRÜLŐ

„Könyörülő és irgalmas az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű.” (Zsolt 103:8)

Isten megtette a maga részét az emberiség megmentése érdekében, és most együtt-munkálkodásra szólítja fel az egyházat. Egyfelől ott van Krisztus vére, az igazság Igéje és a Szentlélek, a másik oldalon pedig ott vannak a veszendő lelkek. Krisztus minden követőjének az a küldetése, hogy az embereket felkészítse a menny által előkészített áldások befogadására. Elvégeztük-e ezt a feladatot? Ugye, hogy Krisztus és az Ő szeretete ki lett űzve az életetekből, és gépies szolgálat vette át a helyét? Hol van az a ragyogó lélek, amely mindig megnyilvánult, valahányszor kiejtettétek Jézus nevét? Odaadásotok kezdeti frissességében micsoda buzgalom és szeretet égett bennetek a lelkekért! A szeretet hiánya rideggé, kritikussá és kötekedővé tett benneteket. Próbáljatok megújulni, és munkálkodjatok a lelkek megmentése érdekében! Ha nem vagytok hajlandók ezt tenni, akkor mások, akik kevesebb világossággal, tapasztalattal és lehetőséggel rendelkeznek, átveszik a helyeteket, hogy véghezvigyék azt, amit elhanyagoltatok, hiszen a megkísértettekért, megpróbáltakért és veszendőkért el kell végezni a munkát. Isten nem közömbös az egyház múltbeli jó cselekedetei és odaadása iránt. Minden föl van jegyezve Nála. Ez azonban nem elegendő. Ezek nem fogják megmenteni az egyházat, amikor majd felhagy küldetésének teljesítésével. Amennyiben az egyház nem szakít a múltbeli hanyagsággal és a nyílt közönnyel, ahelyett hogy erőről erőre haladna előre, a formalizmusa miatt egyre inkább legyengül. Testvéreim, lámpásaitok addig fognak még pislogni, majd elalszanak, míg nem tesztek határozott erőfeszítést a megújulás felé. „Emlékezzél meg azért honnét estél ki, és térj meg, és az előbbi cselekedeteket cselekedd” (Jel 2:5). A most adódó alkalom csak rövid ideig fog tartani. Ha ez a kegyelmi és megtérési időszak kihasználatlanul múlik el, valóra válik a figyelmeztetés: „Eljövök ellened, és a te gyertyatartódat kimozdítom helyéből, ha meg nem térsz” (Jel 2:5). E szavak Tőle származnak, Aki Könyörülő és Irgalmas. – Review and Herald, 1886. november 30.  

Elmélkedésre: Lelkesedem-e még a Megváltómért, és azért, hogy megmentve lássam veszendő embertársaimat?