2022. július 20., szerda
ÖRÖK SZIKLA
„A kő, amelyet az építők megvetettek, szegletkővé lett!” (Zsolt 118:22)
A hívőknek Krisztus az erős alap. Ezek azok, akik a Sziklára esnek és szétzúzódnak. Ők képviselik a Krisztusba vetett hitet és alárendelődést. A Sziklára esni és szétzúzatni annyi, mint feladni önigazultságunkat, s egy gyermek alázatával járulni Krisztushoz, vétkeinket megbánva, úgy, hogy hiszünk megbocsátó szeretetében. Ugyancsak hit és engedelmesség által épülünk fel Krisztuson, mint fundamentumunkon. Erre az élő kőre zsidók és pogányok egyaránt építhetnek. Ez az egyetlen alap, amelyre biztosan építhetünk. Mindenki számára elég széles és elég erős ahhoz, hogy elhordozza az egész világ súlyát, terhét. A Krisztussal, az Élő Kővel fenntartott kapcsolat által mindenki élő kővé válik, aki erre az alapra épít. Sokakat saját erőfeszítéseik faragnak, fényeznek, szépítenek, mégsem lehetnek „élő kövek”, mivel nincsenek összeköttetésben Krisztussal. E nélkül a kapcsolat nélkül senki sem marad meg. Ha Krisztus élete nincsen bennünk, nem állhatunk meg a kísértés viharaiban. Örök biztonságunk attól függ, hogy erős alapra építkezünk-e. Ma tömegek építenek meg nem próbált alapra. Ha ömlik az eső, tombol a vihar, eljön az ár, házuk összeomlik, mert nem az Örök Sziklára, a Fő Szegletkőre, Krisztus Jézusra alapozták. „Akik engedetlenek lévén, megütköznek az igében” (1Pt 2:8), azoknak Krisztus a megütközés sziklája. Viszont „a kő, amelyet az építők megvetettek, az lett a szegletnek fejévé” (1Pt 2:7). A megvetett kőhöz hasonlóan földi küldetése során Krisztusnak is mellőzést, visszaéléseket kellett elviselnie. „Utált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! […] Utált volt; és nem gondoltunk vele” (Ésa 53:3). Ám közeleg az idő, amikor megdicsőül. A halálból történt feltámadása „hatalmasan Isten Fiának” jelentette ki Őt (Róm 1:4). Második eljövetelekor ég és föld Uraként fog megnyilatkozni. Akik most meg akarták feszíteni, majd felismerik nagyságát. A megvetett kő a világegyetem előtt válik szegletkővé. – Jézus élete, 599–600. o.
Elmélkedésre: Volt-e olyan pillanat az életemben, amikor bebizonyosodott, hogy Jézus az én örök Sziklám, az én biztos alapom a viharban?