MINDEN ÉLŐLÉNY BÍRÁJA

„Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk  a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy ki-ki megjutalmaztassék a szerint,  amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.”  (2Kor 5:10)

Sátán befolyása alatt a zsidók egy tolvajt és egy gyilkost választottak Krisztus helyett, és a végítéletkor ugyanezen emberek társasága köré fognak tömörülni. Pilátus rámutatott Krisztusra: „Ímhol a ti királyotok! Azok pedig kiáltoznak vala: Vidd el, vidd el, feszítsd meg őt! Monda nékik Pilátus: A ti királyotokat feszítsem meg? Felelének a papi fejedelmek: Nem királyunk van, hanem császárunk!” (Jn 19:14-15). Végül Pilátus azt a foglyot ostoroztatta meg, akiről korábban kijelentette, hogy nem talált benne bűnt. Az ostorozás az egyik legkegyetlenebb emberre kiszabható büntetésnek számított.  Azonban Aki alázatosan alávetette magát a szenvedésnek és a keresztnek, az isteni tanácskozáson teljes jutalmat nyer majd, és Isten trónját foglalhatja el mint az összes szentek egész világegyetem által elismert Királya. Ő vállalta magára a megváltást, és bebizonyította az elbukott világnak és a mennyei családnak, hogy az elkezdett munkát képes véghezvinni.  A menny és az el nem bukott világok, szentek és bűnösök egyaránt el fogják ismerni, hogy aki meghalt a kereszten, az minden élőlény Bírája. A magasságos Isten szentjei koronáikat a Krisztus kezéből fogják átvenni – azokból a kezekből, amelyeket a kegyetlen papok és elöljárók az ítéletükkel átszegeztek. A sebhelyek az Ő tenyeréből áradó sugarakként világítanak. Krisztus a megtérés kegyelmét kínálja fel az embernek. Érdemei elfogadást nyertek az Atya előtt minden lélekre vonatkozóan, aki majd Isten családjához fog csatlakozni. Csak az Ő átszegezett kezei adhatják át az örök élet koronáját.  Ünnepélyes pillanat lesz a végítélet napja… Ugye, mennyire fontos mindannyiunk számára, hogy feddhetetlenek legyenek a cselekedeteink? – Manuscript 39, 1898.    

Elmélkedésre:  Hogy lehet Jézus egyben az Ügyvédem és a Bírám is?