MINDEN BETEGSÉG GYÓGYÍTÓJA

„Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek,  hogy mindazt megnyeritek, és meglészen néktek.”  (Mk 11:24)

Megváltónk tudja, hogy a világban nem fogunk enyhülést találni szenvedésünkre, és bántja, hogy bár annyira megterhelnek a szükségletek, mégsem Őt tesszük tanácsadónkká és terheink hordozójává. A gyenge és megkeseredett léleknek azonban így szól Krisztus: „Fogja meg erősségemet, kössön békét velem, békét kössön velem!” (Ésa 27:5).  Fájdalmaitokat és megpróbáltatásaitokat ne vigyétek emberek elé! Jelenjetek meg az Úr előtt, hiszen Ő sokkal többet képes tenni értetek! Jól tudja, hogyan segíthet. Ne forduljatok el szerető és megértő Megváltótoktól olyan barátok felé, akik bár sok jót nyújthatnak, mégis eltéríthetnek az igaz útról. Minden nehézségeteket vigyétek Jézushoz! Ő, minden betegség Gyógyítója elfogad, megerősít és megvigasztal. Hatalmas szíve végtelen szeretettel vágyik utánatok. Olyan üzenetet küld hozzátok, amely kiragadhat benneteket az ellenség csapdáiból. Így visszanyerhetitek az önbizalmatokat. Céljaitokat nem legyőzöttként, hanem győztesként érhetitek el Isten Lelkének nemesítő befolyása révén.  Sokan az aggodalmak hatalmas nyomása alatt élnek, ezért csupán csekély részét ízlelhetik meg Isten szeretetének. Ők nem ismerik e szavak jelentését: „Hogy megmaradjon ti bennetek az én örömem, és a ti örömetek beteljék” (Jn 15:11). Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Istenre hagyatkozva kijelenthessük: „Hiszek ígéreteidben! Ugye, hogy megmutatod nekem műveid bizonyítékait?” Isten meg fogja hallani szavainkat, és válaszolni fog. „Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek” (Mk 11:24). Amit megadhat a mindenható Megváltó, azt meg is fogja adni azoknak, akik hisznek benne. A mennyei kegyelem sáfáraiként kérjük hittel, majd várjuk bizalommal az Istentől jövő szabadulást! Sose cselekedjünk hamarabb, mint Isten, viszont bizalommal igyekezzünk véghezvinni kitűzött terveinket. Az Ő nevére hivatkozva mondjuk el kéréseinket, majd az Ő képességeire hagyatkozva cselekedjünk. – The Signs of the Times, 1906. február 14.    

Elmélkedésre:  Honnan tudom, hogy mikor teszek személyes erőfeszítéseket saját terveim elérésére, és mikor hagyatkozom Isten közbelépésére?