MENNYEI KÖVET

„És monda: Bocsáss el engem, mert feljött a hajnal.  És monda Jákob: Nem bocsátlak el téged,  míg meg nem áldasz engemet.”  (1Móz 32:26)

Jákob gyötrelmes éjszakája ábrázolja azt a próbát, amelyet Isten népének el kell viselnie közvetlenül Krisztus második eljövetele előtt. Jeremiás mondta, aki szent látomásban látta ezt az időt: „A félelemnek, rettentésnek szavát hallottuk, és nincs békesség! Miért változtak orcáik fakó sárgává? Jaj! Mert nagy az a nap annyira, hogy nincs hozzá hasonló; és háborúság ideje az Jákobon; de megszabadul abból!” (Jer 30:5-7).  Ez a nyomorúságos idő akkor kezdődik el, amikor megszűnik Krisztus közbenjárói munkája. Akkorra minden lélek sorsa eldől, és nem lesz már engesztelő vér, amely megtisztít a bűntől. Amikor Jézus elhagyja helyét, ahol közbenjár Isten előtt az emberért, elhangzik ez az ünnepélyes kijelentés: „Aki igazságtalan, legyen igazságtalan ezután is; és aki fertelmes, legyen fertelmes ezután is; és aki igaz, legyen igaz ezután is; és aki szent, szenteltessék meg ezután is” (Jel 22:11). Isten ekkor visszavonja a földről a gonoszságot fékező Lelkét. Ahogy Jákobot dühös bátyja halállal fenyegette, Isten népe is veszélyben lesz, mert a gonoszok el akarják pusztítani őket. És ahogy a pátriárka egész éjjel küzdött azért, hogy megszabaduljon Ézsaú kezéből, az igazak is éjjel-nappal Istenhez kiáltanak, hogy megszabaduljanak az őket körülvevő ellenségtől.  Sátán Isten angyalai előtt vádolta Jákobot, követelve a jogot, hogy bűne miatt elpusztíthassa. Ézsaút arra indította, hogy Jákob ellen vonuljon; a pátriárkát pedig hosszú, küzdelmes éjszakáján bűntudattal próbálta megterhelni, hogy elcsüggessze és elszakítsa Istentől. Amikor Jákob kétségbeesetten megragadta az Angyalt, és könnyek közt könyörgött, a mennyei Követ, hogy próbára tegye Jákob hitét, emlékeztette bűnére, és igyekezett elmenekülni tőle. De Jákob nem engedte el. Tudta, hogy Isten kegyelmes, és bízott könyörületében. Hivatkozott bűnbánatára, és szabadulásért esedezett. Amint felidézte életét, majdnem kétségbeesett, de szorosan fogta az Angyalt, és buzgó, gyötrődő lélekkel kitartóan könyörgött, amíg nem győzött. – Pátriárkák és próféták, 201. o.    

Elmélkedésre:  Van-e valami az életemben, amiért épp most meg kell küzdenem Jézussal?