IZRAEL VEZÉRE

„Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya!” (Jn 1:50)

A zsidó korszakban minden isteni kinyilatkoztatás és imádattal kapcsolatos tényező szorosan kapcsolódott a szentélyhez – a pusztai szentsátorhoz, majd a templomhoz. Ezen a helyen imádták Istent, és itt mutattak be áldozatot. Itt volt megtalálható a főpapi efód is, amely a drágakövek által közölte Jehova mennyei üzeneteit. A szentek szentjében pedig, a kerubok szárnyai alatt nyugodott meg a Szentnek, az ég és a föld Teremtőjének a jelenléte. Itt állt a szövetség ládája a törvénytáblákkal. A frigyláda jelképezte Izrael számára a mennyei jelenlétet, ugyanakkor a csatákban a győzelem biztosítékát is képezte. (…)A szent történelem minden lapján megtalálható Isten, a NAGY VAGYOK kapcsolattartása választott népével. Emberek fiainak sosem nyilatkoztatott ki tisztábban Isten hatalma és dicsősége úgy, mint akkor, amikor elismerték, hogy Ő Izrael Vezére, népe törvényadója. Közöttük volt a jogar, amelyet egyetlen emberi kéz sem érintett. Izrael láthatatlan Királyának dicsőséges beavatkozásai kimondhatatlan fenségben nyilvánultak meg. Határozottan állíthatjuk, hogy a zsidóknak csodálatos vallási rendszerük volt. Akik gúnyolják a hajdani Izrael törvényét, azoknak nem szabad elfelejteniük, hogy szent helyen állnak. Miközben ma örülünk annak, hogy a Megváltó eljött a földre, és a ceremoniális törvények által előrevetített, bűnért hozott áldozat valósággá vált, semmit sem hozhatunk fel kifogásként, ha tiszteletlen érzelmeket táplálunk azon időszak iránt, amelyben maga Krisztus volt a szent nép Vezére. Aki így gondolkodik, az nem tudja, mit csinál, és nem ismeri sem a Szentírást, sem Isten hatalmát. Az ilyen embernek mennyei világosságra van szüksége, hogy még behatóbban megismerhesse Istent és az Ő Igéjét. A zsidó szertartások és ceremóniák által jelképezett Krisztus ugyanaz, mint akit az Evangéliumok is kinyilatkoztatnak. Viszont el lett távolítva a lepel, amely eltakarta mennyei alakját, s így most már Jézus, a világ Megváltója kinyilatkoztathatta magát. – The Signs of the Times, 1886. június 3.  

Elmélkedésre: Miért nem nyilatkoztathatta volna ki magát Jézus egyszerűbben, mint jelképek és szemléltetések által?