2022. március 9., szerda
NAGY MUNKAVEZETŐ
„Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom.” (Jn 5:17)
Az emberek az igazság terjesztését a valóságban tízszerte megnehezítik, mert Isten munkarészét kiveszik a kezéből, és saját halandó kezeikbe akarják venni. Azt hiszik, állandóan ki kell találniuk valamit, hogy emberek azt cselekedjék, amit szerintük az illetőknek tenniük kellene. Az így eltöltött idő csak bonyolultabbá teszi a munkát, mert éppen a nagy Munkavezetőt hagyták ki művéből, nevezetesen, hogy saját örökségéről gondot viseljen. Emberek belekontárkodnak, hogy embertársaik fogyatékos jellemét megjavítsák, az eredmény pedig még több fogyatékosság. Jobban tennék, ha megengednék Istennek, hogy végezze a munkáját, mert nem tartja őket a jellemképzésre alkalmasnak.
Szükségletük, hogy Krisztus lelkületét fogadják, szívják magukba. Ha megragadják az Ő erejét, békét kötnek Vele, és a legjobb úton haladnak, hogy a munkatársaikkal is békét kössenek. Minél kevesebb szelídség és alázatosság él Isten ügyvivőinek lelkületében és jellemében, annál tökéletesebbnek látja saját módszereit, ám másokét annál tökéletlenebbnek. Egyedüli biztonságunk, ha vigyázunk és imádkozunk, ha tanácskozunk, abban a hitben, hogy Isten munkálkodni fog érettünk, ha hű tanulóknak, ha Igéje cselekvőinek bizonyulunk.
Ám, ha a munkások annyira nem törődnek Krisztus határozott parancsával, nevezetesen azzal, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett bennünket, hogyan várhatjuk el, hogy a testvérek halandó emberek parancsolatait tartsák meg, szabályokat és részletezéseket, hogy egyenként hogyan dolgozzanak? Csak természetfeletti bölcsesség adhat utasításokat nekünk, egyébként csak olyan orvosnak bizonyulunk, aki nem tud gyógyítani, hanem csak ront. Helyesen tennők, ha teljes szívünkkel keresnénk Istent, és felhagynánk fontoskodásainkkal, mert „mi mindnyájan egymás közt testvérek vagyunk.” – Bizonyságtételek a prédikátoroknak, 191–192. o.
Elmélkedésre:
Mit tegyek, valahányszor azt látom, hogy nem következik be lelki növekedés és változás azok életében, akikért munkálkodom?