KÖZÉPPONTJA AZ ÁLDOZATI RENDSZERNEK

„Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek igéjét.” (2Kor 5:19)

Noha az Üdvözítő halála véget vetett a szertartások törvényének, a legkevésbé sem csökkentette az erkölcsi törvény iránti kötelezettséget. Az a tény, hogy Krisztusnak az erkölcsi törvény megszegéséért kellett meghalnia, bizonyítja, hogy ez a törvény állandó és változhatatlan.
Akik azt állítják, hogy Krisztus Isten törvényének eltörléséért jött el és azért, hogy félretegye az Ótestamentumot, azok úgy beszélnek a zsidóságról, mint a sötétség egyik korszakáról, és azt állítják, hogy a héberek vallása csak formaságokból és ceremoniális szertartásokból állt. Ez azonban tévedés. A szent történelem minden oldalán, amelyre Istennek az Ő választott népével való kapcsolatát jegyezték fel, égető nyoma van a nagy „VAGYOK”-nak. Az emberek fiainak Isten soha nem adott nagyobb kinyilatkoztatásokat hatalmáról és dicsőségéről, mint akkor, amikor egyedül Őt ismerték el Izrael uralkodójának és amikor törvényt adott népének. 
Az isteni jelenlétnek e kinyilatkoztatásaiban Isten dicsősége látszott meg Krisztus útján. Nem csak az Üdvözítő adventje alkalmával, hanem a bűneset és a megváltás utáni korszakokban is. Krisztusban békéltette meg Isten önmagával a világot (2Kor 5:19). Krisztus volt az alapja és a középpontja az áldozati rendszernek a pátriárkák korszakában csakúgy, mint a zsidók idejében. Ősszüleink bűne óta nem volt többé semmiféle közvetlen érintkezés Isten és az ember között. Az Atya Krisztus kezébe adta a világot, hogy az Ő közbenjárói tevékenysége útján megválthassa az embert, és igazolhassa Isten törvényének tekintélyét és szent voltát. Az ég és a bűnbe esett emberi nemzetség közötti közösség csak Krisztus útján jöhetett létre. Isten Fia volt az, aki ősszüleinknek a megváltás ígéretét adta. Ő volt az, aki a pátriárkáknak kijelentette magát. – Pátriárkák és próféták, 365–366. o. 

Elmélkedésre: 
Ha Isten mindent megtett a megmentésem érdekében, és Jézus Krisztus által megbékéltetett Magával, én mit tehetnék annak érdekében, hogy ne tékozoljak el egy ilyen becses üdvösséget?