PÁRTFOGÓ

„Kicsoda az, aki kárhoztat? Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk.” (Róm 8:34)

Amikor a tanítványok az Olajfák hegyéről visszatértek Jeruzsálembe, az emberek a bánat és levertség helyett örömöt és győzelmet olvastak le arcukról. Már nem szomorkodtak szertefoszlott reményeik miatt. Látták a feltámadt Üdvözítőt, és búcsúzása alkalmával tett ígérete állandóan a fülükben csengett.
Krisztus parancsának engedelmeskedve, Jeruzsálemben várták be az Atya ígéretét: a Szentlélek kiárasztását. Várakozásukat azonban nem töltötték semmittevéssel, hanem amint a jelentés mondja: „Mindenkor a templomban valának, dicsérvén és áldván az Istent” (Lk 24:53). Gyakran összegyűltek, és imáikat Jézus nevében küldték az Atyához. Tudták, hogy a mennyben, Isten trónja előtt áll legfőbb Szószólójuk és Pártfogójuk. Leborulva, szent alázattal imádkoztak, és megemlékeztek ígéretéről, hogy: „amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben; kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömötök teljes legyen” (Jn 16:23-24). Hitük mindjobban megerősödött abban a magasztos tudatban: „Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk” (Róm 8:34).
Mialatt a tanítványok az ígéret beteljesedésére vártak, őszintén megalázkodtak, és töredelmesen beismerték hitetlenségüket. Visszaemlékeztek Krisztusnak halála előtt mondott szavaira, és azok értelme most sokkal világosabb lett előttük. Emlékezetükben az elmosódott igazságok újból felelevenedtek, amint erre egymást figyelmeztették. Önváddal illették magukat, hogy az Üdvözítőt félreismerték. Csodálatos életének eseményei elevenen, megkapóan vonultak el lelki szemeik előtt; és ha tiszta, megszentelt életére gondoltak, úgy érezték, hogy csekélység minden fáradozásuk és minden áldozatuk, ha életükkel bizonyságot tehetnek Krisztus drága jelleméről. Ó, ha még egyszer átélhetnénk az utolsó három esztendőt – gondolták –, milyen másként cselekednénk! – Az apostolok története, 35–36. o. 
Elmélkedésre: 
Értékelem-e azt, amit Jézus a mennyben tesz az érdekemben? A gyakorlatban hogyan használhatnám ki a legjobban a Jézussal töltött időt?