2022. január 18., kedd
AKI KÉPES MEGMENTENI BENNÜNKET
„Az Úr, a te Istened közötted van; erős ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked.” (Sof 3:17)
Lehet, hogy most is a saját igazságodhoz ragaszkodsz, és azt gondolod, hogy megpróbáltad a jót cselekedni, és végül üdvözülni fogsz. Nem fogod fel, hogy valójában Krisztus teszi ezt érted. „Először meg kell értenem” – mondhatja valaki. – „Jó messzire el kell mennem egyedül, Krisztus nélkül, s aztán Krisztus elém jön, és elfogad engem.”
Krisztus nélkül egyetlen gondolatunk sem lehet. Nem lehet késztetésünk arra, hogy hozzá menjünk, ha nem Ő hozza mozgásba azt, és Lelke által nem gyakorol befolyást elménkre. És ha a földkerekségen volt és van olyan ember, aki vágyik Isten után, az csakis azért történhet meg, mert Isten sokféle eszközt felhasznál arra, hogy hasson a szívére és az elméjére. Ez a sokféle befolyás Isten iránti hűségre késztet, és annak értékelésére, hogy mit tett Isten érte.
Soha ne mondjuk hát, hogy önmagunktól is megbánhatjuk bűneinket, és aztán Krisztus megbocsát. Nem, egyáltalán nem! Isten bocsánata az Ő kegyelméből van! Ezért hát ez teljes mértékben Jézus Krisztustól származik. Minden Tőle van, és mi csak Istennek adhatunk dicsőséget! Krisztus az első, az utolsó és a legfőbb, az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég, hitünk kezdője és bevégzője. Ha ezt nem ismerjük fel, bűneinkben maradunk. Miért van ez? Azért, mert Sátán harcol és küzd az emberek lelkéért. Pokoli árnyékát veti ösvényünkre, és mi nem látunk mást, csak az ellenséget és az ő hatalmát.
Fordítsuk el a tekintetünket erről a hatalomról, és nézzünk Rá, aki minden kétséget kizáróan képes megmenteni bennünket! Miért nem hatol át hitünk ezen az árnyékon oda, ahol Krisztus van? Fogollyá tette már a fogságot, és elhalmozta ajándékokkal az embert. Megtanít arra, hogy Sátán magáénak igényel mindenkit, aki nem csatlakozik Jézushoz, mint az Ő tulajdona. – Hit, remény, cselekvő szeretet, 72–73. o.
Elmélkedésre: Mi az az életemben, ami meggátol abban, hogy szüntelenül és következetesen Jézust szemlélhessem? Az ördög mivel tudja elvonni a figyelmemet Istenről?