SZABADÍTÓ

„Végezetre, atyámfiai, legyetek erősek az Úrban, és az ő hatalmas erejében.” (Ef 6:10)

A kereszténynek szilárdan meg kell állnia, miközben a bukott és hitetlen emberek közt jár. Ha szívét Istennek szentelte, és betöltekezett Szentlélekkel, számos megdöbbentő dolgot fog tapasztalni az Isten törvényét áthágók között. A kereszténynek a bűn sokasága láttán még szorgalmasabban kell őrködnie, még hűségesebben dolgoznia Mestere szolgálatában. 
A keresztény katona körül az összeesküvés és az árulás hangjai hallhatók, és azon emberek lázongó nyilatkozatai hallatszanak, akik megvetik Isten törvényét. A hűséges őrállót azonban mindezek még lelkesebbé kell, hogy tegyék, és mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy minél több lélek felsorakozhasson Immánuel vérrel áztatott zászlaja alá. Minél sűrűbb az erkölcsi sötétség, annál kitartóbbnak kell lennie Istennel való járásában, hogy a fentről jövő világosságot és erőt továbbadhassa sötétségben élő embertársainak. Miközben a társdalom egyre romlottabb, mint Noé és Lót napjaiban volt, lelki fájdalmának fel kell lángolnia azon becsapott bűnösök iránt, akik törvénytelen sorsuk végkifejlete felé sod­ródnak. 
Nagyon kevés idő áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy figyelmeztethessük az embereket a közelgő veszélyre. Krisztus nemsokára eljön, és véget vet a lázadásnak. Most kell szembeszállnunk a bűnnel és a sötétség erőivel! Ez az idő erőteljes és elszánt munkát követel a részünkről, akik elfogadjuk a jelenvaló igazságot, amit hirdetnünk kell az elvek gyakorlatba ültetése és személyes példánk által. Amennyiben túl hosszúnak tűnik a várakozás a Szabadítóra, és a szomorúság és fáradtság miatt egyre türelmetlenebbül várjuk küldetésünk végét, jusson eszünkbe – és bárcsak ez vetne véget minden zúgolódásunknak! –, hogy Isten azért hagyott még bennünket ezen a földön, mert a viharok és konfliktusok által a jellemünket szeretné tökéletesíteni. Így fogunk közelebb kerülni Istenhez, a mi Atyánkhoz, és Krisztushoz, nagyobb Testvérünkhöz, és így kell dolgoznunk Mesterünkért a lelkek megmentése érdekében. – Review and Herald, 1881. október 25. 

Elmélkedésre: Kész vagyok-e még lelkesebben hirdetni az evangéliumot, és alkalmat adni arra, hogy még az igazságot gyalázóknak is lehetőségük legyen elnyerni az üdvösséget?