A nagy Vagyok

„És monda Isten Mózesnek: VAGYOK, AKI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izrael fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok.” (2Mózes 3:14)

Az ősi Egyiptomban a fáraó egy isten megtestesülése volt. Mózes majdnem 30 évig élt a fáraó udvarában, és minden isten és istennő nevét ismerte: Anubiszt, a sakálfejű istent, Ápiszt, a szent tehenet, Oziriszt, a halál országának uralkodóját, Tothot, az íbiszistent, Hathort, a szerelem égi istennőjét, Rát, a napistent, ÁmonRát, a nemzet legfőbb istenét, Hóruszt, Íziszt, Átent, IV. Amenhothep monoteista reformjának naptárát. Az egyiptomi kultúrában nem jöhetett létre egy meg nem nevezett istenségtől jóságos cselekedet.

Ezért kérdezte meg Mózes Istentől, akinek a nevében neki meg kellett jelennie Izrael fiai előtt, mert nem volt elég, ha az ősök Istene szóvivőjeként teszi ezt. Az Úr így válaszolt neki: „Vagyok, aki vagyok”, más szavakkal az Egyetlen, aki vagyok, és aki leszek, az Örökkévaló, az Egyedüli nevében jelenti ki a szavakat, aki saját létezéssel bír, aki az élő Isten és az élet Forrása. A rövidítés a JHVH alak volt, Isten legszentebb nevének négy mássalhangzója, amit a maszoréta írástudók nem mertek kiejteni, mikor a szent szövegben a szóhoz értek, és helyette Adonájt, Urat olvastak. Így a JHVH mássalhangzóinak és az Adonáj név magánhangzóinak fúziójából jött létre a Jehova név, ami 5.500-szor tűnik fel az Ószövetségben.

Isten neve személyiségének, jellemének és tulajdonságainak kinyilatkoztatása. Azzal, hogy nevén nevezzük, a végtelen Lényt megközelíthető és elfogadható Istenné tesszük számunkra, aki keres és megvált minket. A Szentírásban a Sínai-hegyi

„szövetség Istene”, Ő Ábrahám „Jehova gondoskodik” személye, Hágárnak Ő „az Úr, aki lát engem”, Dávid számára „az Úr az én pásztorom”, Jeremiás „az Úr a mi igazságunk”-ként tekintett rá, Ezékielnek „az Úr az Ő népével van” és végül Ő az újtestamentumi „Vagyok”, Krisztus, a Megváltó, „mielőtt Ábrahám lett, ÉN VAGYOK” (János 8:58). Én vagyok az élet Kenyere, a veled beszélgető Messiás, a jó Pásztor, a világ Világossága, az igazi Szőlőtő, az Út, az Igazság és az Élet, a megölt Bárány, Isten Szava, királyok Királya és urak Ura, az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Jézus méltán mondhatta: „Én és az Atya egy vagyunk.” (János 10:30)

A bokorból Mózeshez szóló hatalmas Vagyok ma veled is beszélgethet. Hajlandó vagy meghallgatni Őt?