EGYSÉG JÉZUSBAN

„Mert egy a kenyér, egy test vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk.” (1Kor 10:17)

Az egyházi közösséget és egységet szemléltető „test” metaforát gyakran használjuk, különösen az úrvacsorára vonatkozóan. A szent jegyekből való részesülésnek és az alázat szertartásának rendeltetése eltörölni a nézeteltéréseket, újra megtalálni a megbocsátást, és megteremteni az egységet a gyülekezetben.
Sátán minden eddiginél hevesebben támadja az egyház egységét most, a föld történelmének vége felé közeledve. Nincs egység a családokban, a szülők konfliktusban állnak a gyermekeikkel, idős emberek csalódnak a fiatalokban, az ifjakat nem értik meg és nem szeretik, mert nem felelnek meg az elvárásoknak, gyülekezetek lázadnak a lelkészek ellen, és független „reformátorok” szakadnak ki a „testből”. Talán túlságosan természetellenes leírása ez egy testnek, viszont így néz ki egy ostrom alatt álló egyház, amelyben az egység eltűnőfélben van.
A test egészsége és egysége az összes szerv közötti összhangtól függ. A fáradt lábak még a tökéletlenségek ellenére is a testben maradnak, a kérges kezek is folytatják a munkát, és a szív is folyamatosan dolgozik az egész szervezet javára. Igaz, hogy néha a szem észreveszi saját testének tökéletlenségeit, hibáit, mégsem tagadja meg azt, nem szakad ki belőle, hanem ahol lehet, segíteni próbál.
Lehet, hogy észrevesztek hibákat, fegyelmezetlen gyermekeket, lelki élet nélküli ifjakat, hiányzó szülőket, változásra képtelen időseket, gyenge vezetőket, felkészületlen igehirdetőket, világi zenészeket vagy igazságtalan bizottságokat. Csak egy módja van annak, hogy ne veszítsük el az egységet: részesedjünk mindanynyian ugyanabból a Kenyérből, igyunk ugyanabból a Forrásból, és engedjük meg Jézusnak, hogy Ő legyen a Fej.
Uram, legnagyobb szükségünk, hogy egyesítsd népedet egyazon érzelmek zászlaja alá, és készíts fel az előttünk álló küzdelemre!
Felhívás: Elmélkedj az alábbi idézeten: „Ma olyan egységre kell szert tennünk, amely kiállja a próbákat. Sokat kell tanulnunk, és sok mindent kell elfelejtenünk… Amíg ragaszkodunk megrögzött véleményeinkhez, nem juthatunk olyan egységre, amilyenért Krisztus imádkozott” (Ellen G. White, A maradék egyház, 20. o.).
Felix Mușat, Munténiai Egyházterület