ELŐRE, EGYÜTT!

„És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt.” (1Móz 22:8)

A zsák feláldoztatásának története az egyik legmegrendítőbb és legérzelemdúsabb bibliai leírás. Apa és fia mennek ketten együtt az ismeretlen felé. Egyikük sem lépi túl a „mi lesz?” határt… csak mennek ketten együtt. A fiú cipeli a tűzifát, az apa pedig a tüzet és a kést. „És mennek vala ketten együtt.” A fiú kérdése kiváltja az apa gyötrelmét: „És szóla Izsák Ábrahámhoz, az ő atyjához, és monda: Atyám! Az pedig monda: Ímhol vagyok, fiam. És monda Izsák: Ímhol van a tűz és a fa; de hol van az égő áldozatra való bárány? És monda Ábrahám: Az Isten majd gondoskodik az égő áldozatra való bárányról, fiam; és mennek vala ketten együtt.”
Nincs feljegyezve kettejük párbeszéde a hegyen. Holott hihetetlennek tűnő eseményről számol be, a leírás mégis egyszerű, mintha minden magától értetődően, természetesen, teljesen átlagosan történt volna. Vajon miért? Azért, mert mennek vala ketten együtt… bizalomban, szeretetben, apa-fiú kapcsolatban, de főleg a Gondot Viselőbe vetett hittel.
Napjainkban miért okoz bajt a nemzedékek közötti nézetkülönbség? Vajon Isten nem akarja, hogy az ifjak is megszerezzék az idősek által birtokolt tapasztalatokat, bölcsességet és hitet? Talán nem örülnek az idősek az ifjak lelkesedésének, erejének és bátorságának? Ábrahám és Izsák mindannyiunk számára példát adhat.
Vizsgáljuk meg újra a kapcsolatunkat szüleinkkel és gyermekeinkkel… hisz mindenkinek helye van Isten csodálatos tervében, a ránk bízott munkában. A kölcsönös támogatás, az egymásért mondott imák és a szeretet felbecsülhetetlen értéket képviselnek a történelem alkonyát élő világban.
Ha még élnek a szüleid, vagy ha van gyermeked, menjetek ketten együtt még ma, és akkor sikerrel fogjátok venni a bonyolult helyzeteket, és szép tapasztalatokat is szerezhettek Jézussal.
Uram, segíts, hogy családjainkban teljesedjen az egységért mondott imád!
Felhívás: Ha még élnek a szüleid, ma különösen érettük imádkozz! Ha már nincsenek, akkor emlékezz vissza a tanácsaikra! Van-e még valami, amit nem ültettél gyakorlatba a tanácsaik közül?
Iosif Suciu, Dél-erdélyi Egyházterület