ÁLDOZAT BEMUTATÁSA A FIAKÉRT

„Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért.” (1Tim 2:1).

Jóbról azt olvassuk a Bibliában, hogy imádkozott a fiaiért minden örömalkalom után, amelyben részük volt. Akár vitatkozhatnánk is Jób eljárását illetően. Nem tudhatta, hogy a gyermekei vétkeztek-e a vendégségben, aztán pedig mindenik már nagykorú, családos ember volt. Tehát a lelki felelősség őket terhelte. Jób azonban mégis arra tanította őket, hogy hit által éljenek, és ők ezt is tették. Elővigyázatossága, óvatossága azonban túlmutatott az információkon. Biztos akart lenni abban, hogy a fiai is ott lesznek vele, amikor élő Megváltója megáll majd a pora fölött.
Heten voltunk testvérek. Szüleink arra tanítottak, hogy szép hitéletet éljünk. Mindegyikünk családot alapított. Jób gyermekeihez hasonlóan mi is gyakran találkoztunk, és a legtöbbször a szülői házban. Szép volt, mindenünk megvolt… A szüleink azonban mégis akartak valamit adni abból a kevésből, amivel rendelkeztek, emellett azonban a lelki életünkről is gondoskodtak. Mi pedig örültünk, vagy valaki ezen a téren is gondol ránk. Ezt sosem fogjuk elfelejteni.
Noha Jób gyermekei a szüleik előtt hunytak el, tudjuk, hogy az örökkévalóságban édesapjuk mellett lesznek. Honnan tudjuk ezt? Amikor végül Jób mindent kétszeresen visszakapott, az Úr számon tartotta a gyermekeit is, akiket majd a mennyben fog visszakapni.
Az idős emberek tisztelete és szeretete az ifjak iránt, és az ifjak tisztelete és szeretete a „fehér haj” iránt olyan titokzatos bölcsesség, amit nemzedékek adtak át egymásnak a győzelem érdekében.
Uram, segíts, hogy imádkozzunk családunkért, és foglalkoztasson családtagjaink üdvössége! Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy majd együtt lehessünk az égi otthonban!
Felhívás: Nézz körül, figyeld meg az időseket, figyeld meg önmagad, majd figyeld meg a gyermekeket, és keresd meg a magad helyét! Meg fogod találni a bölcsesség útját!

Iosif Suciu, Dél-erdélyi Egyházterület