A CSALÁD AZ A HELY, AHOL AZ ÉLET KEZDŐDIK

„Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.” (Péld 22:6)

Az ifjak egyfelől azért hagyják el az egyházat, mert sok család életéből hiányzik a lelki nevelés. Sajnos nagyon sokan hiányolják az édesapa beavatkozását a vallásos nevelésbe, és nehezményezik a szülők teljes távolmaradását a gyülekezeti tevékenységektől.
A Biblia szerint, amikor azon az estén angyalok érkeztek Sodomába, Lótót még mindig a városkapuban találták, ott, ahol zajlottak az üzletkötések és a bírósági perek. Lót elfoglalt – és gondolom – sikeres üzletember volt, mivel nagyon sok időt fordított a munkájára, ezért a késő estét nem a családjával töltötte, hanem a városkapuban, mivel volt még némi elintéznivalója az „irodában”. Számára a hit amolyan szórakozás volt. Ott volt valahol, de nem volt túl sok haszna belőle, és Istenről csak nagyon ritkán, vagy talán sosem beszélt a családjának.
Ővele ellentétben, nem messze Sodomától lakott Ábrahám. Szokása szerint bárhová ment, oltárt épített Jehovának. Isten így vall róla: „Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő háza népének ő utána, hogy megőrizzék az Úrnak útját.”
Egy édesapa, miközben prédikáló fiát hallgatta, gondolatban visszaemlékezett arra a napra, amikor egy vihar tönkretette az egész termést. Az akkor még kisgyermek fiával elkeseredésükben nem perlekedtek Istennel, hanem egy dicsőítő éneket kezdtek énekelni. Ó, milyen hamar elsuhantak az évek! Milyen nehéz volt eltartani a családot! Gondolatai villámként cikáztak az évek fölött, de volt egy gondolat, ami átjárta egész lelkét: ez a fiú lett annak az évnek a lelki termése, gyümölcse! Az idős édesapa könnyekre fakadt, és síró ajkakkal rebegte: Köszönöm, Uram!
Jusson eszünkbe Józsué, aki ekképpen szólt: „Én azonban és az én házam az Úrnak szolgálunk” (Józs 24:15). Imádkozzunk azért, hogy a mi Istenünk gyermekeink Istene is legyen!
Felhívás: Szakíts ma időt, és telefonon vagy személyesen beszélj gyermekeidnek vagy unokáidnak a te Istenedről!
Beniamin Claudiu Sisu, Olténiai Egyházterület