ÉBREDÉS WALESBEN (1904)

„Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.” (Mt 7:7)

A walesi vallási ébredést egyesek a világszéles ébredés csúcspontjának tartják. A mozgalom annak következményeként jelent meg, hogy a keresztények megelégelték azt a legalista, száraz vallást, amely nagyon hasonlított az 1870-es, 1880-as évek adventizmusához. Kiindulópontját az angliai Keswick-ben tartott évenkénti bibliakonferenciák jelentették, mely találkozók célja volt hirdetni a gya-
korlati szentséget, a Szentlélekkel betöltekezett életet.
Egy diák, Evan Roberts indította útjára 1904-ben ezt a mozgalmat, aki diáktársaival városról városra járva egy nagyon egyszerű, de közvetlen üzenetet hirdetett: 1) meg kell vallanod Istennek az összes ismert bűnödet, és jóvá kell tenned az embertársaid ellen elkövetett vétkeidet; 2) le kell mondanod minden bűnös szokásodról; 3) késedelem nélkül engedelmeskedned kell Isten Igéjének; 4) nyilvánosan meg kell vallanod a hitedet Krisztusban.
Meglepő eredmények tanúja lehetett a világ: alig öt hónap alatt Walesben
500.000 ember tért meg, csődbe mentek a szórakozó helyek, nem történt többé házasságon kívüli terhesség, a bírák fehér kesztyűt kaptak, mivel nem voltak perek, és a rendőröknek sem igazán akadt dolguk. A megújulás elterjedt az összes angol nyelvterületen, de a világ több más országára is átterjedt. Japánban, 1910ben a keresztények száma a kétszeresére nőtt. 1905-ben Indiában 70%-kal nőtt a keresztények száma, Latin-Amerikában pedig 70%-kal. Az Egyesült Államokban a presbiteriánusok az 1905-ös évet a legsikeresebb evangelizációs évnek nyilvánították.
Ellen G. White mondta 1904-ben: „Miért nem éhezünk és szomjazunk a Lélek ajándéka után, miközben ez az egyetlen eszköz, amely által erőt nyerhetünk?
Miért nem beszélünk Róla, miért nem kérjük Őt imában, és miért nem prédikáljuk a Szentlelket?”
Imában kérd Istent, hogy ma is részesítsen az Ő Szentlelkében!
Felhívás: Meséld el egy fiatalnak a megtérésed történetét!
Daniel Toma, Dél-erdélyi Egyházterület