HALLD MEG A HÍVÁST!

„Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad.” (1Jn 3:14)

„Nem éltél hiába, ha valakinek enyhítetted a FÁJDALMÁT” – írta Helen Keller.
Ő igazán tudta, hogy mit jelent a szenvedés. Tizenkilenc hónapos korában egy betegség következtében teljesen elveszítette a látását és a hallását. Azonban egy végtelenül türelmes és odaadó tanítónő segítségével megtanulta a Braille-írást és olvasást, később pedig beszélni is megtanult. Anne Sullivan tanítónő jól tudta, mit jelent fogyatékkal élni, mivel ő maga is vak volt. Az idő teltével Anne és Helen között életre szóló barátság szövődött. A tanítónő empátiájának hatására Helen elhatározta, hogy életét a vakok és siketek szolgálatára szenteli. Igaz, hogy nagy nehézségek árán, de sikerült leküzdenie saját hátrányos helyzetét, hogy együttérzéssel fordulhasson a hozzá hasonló helyzetben levők felé. 1915-ben megalapította a Helen Keller International non-profit szervezetet, amely azóta is Afrika és Ázsia több mint 20 országában igyekszik támogatni a látáskárosultakat, és küzd az alultápláltság ellen.
Helen Kellernek át kellett mennie az életbe abból a sötétségből, ami gyerekkorában betöltötte a lelkét és az elméjét. Megértette, hogy a világ tele van szenvedéssel, de azt is, hogy minden ember rendeltetése segíteni a rászorulókon. Aki „átment a halálból az életbe”, már nem csak ismerőseinek szűk körében tanúsít együttérzést, hanem szeretete kiterjed minden emberre. Ezzel igazolja, hogy elhagyta a holtak világát, és kész elfogadni az örök életet. Anne Sullivan hozzájárulásának köszönhetően Helen életútja megváltozott, s így a maga során ő is képessé vált arra, hogy szerte a nagyvilágon embereknek nyújtson támogatást. Felhívás: Arra bátorítalak, hogy élj Isten elveivel összhangban, és embertársaid iránt tanúsítsd a legmagasabb fokú együttérzést – a szeretetet. A szeretet maga Jézus Krisztus. A szeretet maga az élet.
Rebeca Jercău, Olténiai Egyházterület