AZ Ő ARCA ÉS AZ ÉN ARCOM

„És látják az ő orcáját; és az ő neve homlokukon lesz.” ( Jel 22:4)

A Jelenések könyvének e csodálatos szövege a földi emberek által leginkább várt találkozásról, a Teremtő és teremtményei találkozásáról beszél. Csodálatos dolog arra gondolni, hogy láthatod majd Krisztus arcát, amit még sosem láttál, de mégis úgy tűnik majd, hogy mindig is ismerős volt számodra.
Egy ehhez hasonló különleges tapasztalatban volt részem. 2007 nyarán a spanyol fővárosban próbáltam munkával megszerezni a tandíjhoz szükséges összeget. Édesapámmal együtt indultunk el, viszont ő egy váratlan hír miatt vissza kellett, hogy térjen Romániába. Dolga végeztével aztán újra Spanyolországba jött. A nagybátyámmal együtt mentünk ki a madridi Barajas repülőtérre, édesapám elé. Leszállt a gép, viszont édesapám „elveszett” a nagy tömegben. Többször is felhívtuk telefonon, mégsem sikerült megtalálnunk. Már kezdtünk aggódni. Hogy fogjuk megtalálni? Úgy döntöttünk, hogy bátyám az egyik, én pedig az ellenkező irányba indulok el. Végül a hömpölygő tömegben megláttam édesapámat. Még most is, tizenhárom év elteltével, miközben e sorokat írom, átélem azt az örömöt, amit arcának megpillantásakor átéltem. Végre megtaláltam, végre meg lett „mentve”!
Az én esetem csupán halovány hasonlat ahhoz képes, amit akkor fogunk átélni, amikor meglátjuk majd a Megváltó és a Mennyei Atya arcát.
A szöveg második fele már a jelenre utal: „az Ő neve a homlokukon lesz.” Ez a kijelentés azt jelképezi, hogy mi már Istenhez tartozunk, mivel Krisztus mint Urunk és  személyes  Megváltónk  által  elfogadott  bennünket,  és  életünket  az Ő szolgálatára ajánlottuk fel.
Éljük tehát földi életünk minden napját hit által úgy, mint mennyei első napunkat: látva embertársainkat és szükségleteiket, támogassuk és segítsük őket. Így mutassuk be nekik Krisztust!
Felhívás: Bizonyára a rokonaid között is vannak olyan személyek, akik még nem ismerik Istent. Szakíts ma időt, és imádkozz érettük! Ha lehetőségedben áll, mondd el nekik, hogy Isten türelmetlenül várja a napot, hogy a mennyben láthassa őket.

Daniel Daniliuc, Moldvai Egyházterület