ÁLDÁS VAGY ÁTOK?

„És monda az ő anyjának: Az az ezer száz ezüst, mely tőled elvétetett, és amely miatt te átkozódál, és füleimbe is mondtad, ímé az az ezüst én nálam van, én vettem el azt. És monda az ő anyja: Légy megáldva, fiam, az Úrtól!” (Bír 17:2)

Bírák 17. és 18. fejezetében leírt történet tele van megfontolandó tanulságokkal.
Mika, az elkényeztetett fiatalember, pénzt lop az édesanyjától. Az asszony nem tudja, hogy ki volt a tettes, ezért átkot mond. A vétkes fiú az átok következményeitől félve bevallja tettét (akkoriban tényleg féltek az átkoktól), erre ugyanazon anyai száj áldást mond a bűnösre. Mit tesz ezután az édesanya? Faragott képet és öntött bálványt készít a fiának. A katasztrófa itt kezdődik.
Nagyon sok ember jutott oda, hogy Mika bálványait imádja. Honnan indult mindez? Egy bálványimádó édesanyától, aki bűnét átadta a következő nemzedéknek, majd egy egész törzsnek, Dán nemzettségének.
„Isten elítéli a hanyagságot, mely félvállról veszi a bűnt és gonoszságot, s az érthetetlen közönyt, amely nem akarja észrevenni a bűn megrontó jelenlétét a hitvalló keresztény családokban. Az Úr nagymértékben felelősnek tartja a szülőket csemetéik hibáiért és oktalan viselkedéséért. Isten nem csak Éli fiait, hanem magát Élit is átkával látogatta meg, s az elrettentő példa legyen figyelmeztetés a mai szülőknek” (Ellen G. White, Bizonyságtételek, 4. köt., 200. o.).
Az elődök tévedései nem kerülik el a gyermekek figyelmét. A legtöbb esetben ugyanazt fogják gyakorolni, vagy akár még „tökéletesíteni” is fognak azon.
Ha valamikor elvtelenül cselekedtél vagy szóltál, még ha figyelmeztetted is az utódaidat arra, hogy nem kellene ugyanazt a hibát elkövetniük, akkor is könnyebben fogják a példádat követni, minthogy a prédikációdra hallgassanak.
A megkísértett gyermekeinkért elhangzó közbenjáró imákat előzzék meg azon szülőkért mondott buzgó könyörgések, akik gyakran esnek kísértésbe! Most van ennek az ideje!
Felhívás: Járjunk az igaz úton, hogy méltó és tisztességes példát nyújthassunk, és felelősségteljes magatartásról tehessünk bizonyságot!
Viorel Dascălu, Moldvai Egyházterület