DÁVID

„És monda Dávid Saulnak: Senki se csüggedjen el emiatt; elmegy a te szolgád és megvív ezzel a Filiszteussal.” (1Sám 17:32)

Az ifjú Dávidot a harcmezőre küldik, hogy élelmet vigyen a testvéreinek. Amikor megérkezik, Eliáb, a testvére irigységgel és egykedvűen fogadja: „Isme rem vakmerőségedet és szívednek álnokságát, hogy csak azért jöttél ide, hogy megnézd az ütközetet!” (1Sám 17:28). Magam előtt látom az ifjú Dávidot: „Milyen ütközetet? Itt csak egy olyan népet látok, amely semmit sem tesz, egy megrémült hadsereget és egy tanácstalan Sault. Én valóban ütközetet akartam látni. Ehelyett azonban csak egy szépen csatarendbe állított izraelita sereget látok. A jó szervezés azonban még nem feltétlenül biztosítja a győzelmet.”
A többéves tervek, a mesterkélt stratégiák csupán annak az érzetét kelthetik, hogy ütközetben vagy. Az igazi győzelmet azonban az egyszerűség hozza meg, amikor egyetlen ember kész felvállalni a kezdeményezés felelősségét. Mindig is kétféle mentalitás létezett: azok, akik tesznek valamit, és azok, akik kommentálnak. Eliáb mentalitásával rendelkeznek azok az emberek, akik véget nem érő vitákkal, kommentárokkal és mások bírálgatásával töltik az idejüket. Az ifjú Dávid mentalitása a tettek embereié, akik vészhelyzetben mindig kitűnnek a többiek közül. Ők a hűséges emberek, akik Istentől kapott minden erejüket munkába állítják.
„Olyanokra van szükség ezekben az utolsó időkben, akik szüntelenül éberek, őszintén szeretik az igazságot, áldozatok árán is készségesen fáradoznak azon, hogy fejlesszék Isten ügyét, és drága lelkeket mentsenek meg… Menjenek készségesen a táboron kívülre, szenvedjék el a gyalázatot, és viseljenek terheket, mint Krisztus jó katonái. Ezek panasz, zúgolódás és ideges kapkodás nélkül viselik Krisztus keresztjét, és türelmesek a bajok között is” (Ellen G. White, Bizonyságtételek, 3. köt., 423. o.).
Uram, segíts észrevennem a szolgálat azon alkalmait, amelyeket oly nagylelkűen helyezel az utamba!
Felhívás: Igyekezz ma eleget tenni egy rászoruló szükségleteinek! Légy a tettek embere!
Andrei Borz, Dél-erdélyi Egyházterület