MINDENBEN TÖKÉLETES

„Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak.” (Péld 30:5)

Talán kényelmesebb lenne, ha szabadon eldönthetnénk, hogy a Biblia melyik része ihletett,  és  melyik  nem.  Valahányszor  lelki  kényelmünket  felzaklató igeszakaszokkal szembesülünk, jó volna, ha megjegyezhetnénk: „nem ihletett”, „nincs jelentősége a napjainkra nézve”, „idejétmúlt”, „ez csak mítosz”. Sajnos történt már hasonló a történelem folyamán a „nagy kritika” révén, és ennek isszuk mai napig a levét. Viszont aki elhitte Isten Szavát, annak a szíve megváltozott.
Szolgálatának elején Dwight L. Moody (1837–1899) olyan sok jó tevékenységet próbált egyszerre végezni, hogy már nem jutott ideje felkészülni a híveivel beütemezett napi három lelki találkozóra. Tudatában volt annak, hogy lelkében űr van, mégis csak emlékezetből prédikált, és általában azt, amit a barátaitól hallott. Így vallott arról az időszakáról: „Naponta még legalább öt percet sem volt időm tanulmányozni, így hát találomra prédikáltam.”
Találkozott Henry Moorehouse igehirdetővel, aki bevezette őt a Biblia csodálatos világába. A prédikátor szomorúsággal jegyezte meg: „Rossz útvonalon hajózol. Ha megváltoztatod az utad, és ha saját szavaid helyett megtanulod Isten szavait prédikálni, akkor Ő hatalmas erővé tesz téged a jóra.” Az már biztos, hogy Moody valóban felfedezte, hogy „a teljes írás Istentől ihletett, és hasznos…” Az Ige átformáló erejére hagyatkozott. Fel van jegyezve róla, hogy több emberéletre volt hatással, mint az előtte élő evangélisták. (Harold L. Calkins, Nagy igehirdetők, 101–112. o.).
Uram, nyisd meg ma a szemem és a szívem a Te üzeneted előtt!
Felhívás: Tedd Isten Igéjét menny felé vezető utad kalauzává!

Geo Mogheri, Dél-erdélyi Egyházterület