MINÉL KORÁBBAN!

„Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom! Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.” (Zsolt 5:3–4)

Mi az első, amihez kezdesz reggel, miután felkelsz? Megnézed a híreket? Azonnal munkához látsz? Kezedbe veszel egy könyvet, vagy épp a Bibliát?
Ebben az igeszakaszban a zsoltáros két nagyon fontos dolgot említ meg életfilozófiájára és napjának első pillanataival kapcsolatos szokásaira vonatkozóan. Dávid elsősorban beismeri, hogy létezik egy nála sokkal hatalmasabb Király. A körülötte élő nemzetek királyai között nem volt szokás ez a magatartás. A legtöbb uralkodó istennek képzelte magát (lásd a fáraókat), vagy legalábbis mennyei származásúnak. Dávid azonban elismerte, hogy élete a mennyei Királytól függ. Másodsorban felfedezzük, hogy napjának első pillanatait Istennel tölti. Amikor pihent és tiszta az elméje, először is a Teremtő rendelkezésére bocsátja önmagát, mint a fehér papírlap, mely kész befogadni az író ihletett gondolatait. Érdekes: imádkozik és vár. De mit? Természetesen Isten válaszát. Micsoda értékes tanulság ez egy olyan világban, ahol a türelem egyre inkább luxuscikké válik! Sajnos hovatovább elfelejtjük, mit is jelent türelmesnek lenni.
Luther Márton, az „Így imádkozz! Egyszerű útmutató az imádkozáshoz” című művében gyakorlati tanácsokat ad az imádkozásra vonatkozóan. Javasolja, hogy az ima „legyen az első reggeli és az utolsó esti foglalatosság. Óvakodj attól az álnok gondolattól, mely ezt sugallja: »Még várj egy picit! Imádkozz majd egy óra múlva, előbb ezt vagy azt még végezd el!« Az ehhez hasonló gondolatok eltávolítanak az imától, és olyannyira más dolgokra terelik a figyelmedet, hogy aznap már nem fogsz többé imádkozni.”
Uram, segíts, hogy gyermekeimmel, szüleimmel, nagyszüleimmel együtt a napunk legjobb idejét kínáljuk fel Neked!
Felhívás: Szakíts ma minőségi időt az Istennel ápolt kapcsolatodra, és a következő héten rendszeresen erre törekedj!
Geo Mogheri, Dél-erdélyi Egyházterület