Ugyanaz az indulat

„Annak okáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, Aki, mikor Istennek formájában vala, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, Hanem önmagát megüresíté, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén. És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.” (Filippi 2:5–8)

A X. és a XI. században, mikor még gyerekcipőben járt a spanyol nyelv, Jézus születéstörténetének vagy az Úr szenvedésének elbeszélése megihlette őket, és létrehozták az első színházakat. Férfiak adták elő a darabokat a templomokban, ők alakították mind a férfi, mind a női szerepeket. Valójában a spanyol drámairodalom legősibb darabja a születéstörténet elbeszélésének töredéke: El auto de los Reyes Magos [A máguskirályok játéka], amit a toledói katedrális sekrestyéjében találtak meg a XII. század végéről.
Ezeknek a születéstörténet-elbeszéléseknek csodálatos, vitathatatlan értékük van a jól értelmezhető jellemábrázolások, a jelenetek formálhatósága és a történetvezetés miatt. Mindenki a gyermek Jézus, a jelenet központi alakja előtt játszotta el a szerepét. Minden főszereplő és minden jelenet mély etikai, lelki és teológiai jelentést hordozott.
De mi a születéstörténeti játék cselekménye? A történetvezetés üzenete az előadás jellemeinek és a tanító, morális vagy szellemi lecke megértéséből nyerhető ki. Pál apostol arról tájékoztat, hogy a születéstörténet lényege, fenséges mondanivalója Isten Fiának önmegtagadása és önmaga megüresítése (görögül: kenoszisz). Így mintha a nagyszínpadon a karácsonyi történet minden résztvevője úgy értelmezné a szerepét, hogy vagy követi, vagy elutasítja az istálló jászlában, a születése helyszínén fekvő gyermek Jézus önmegtagadó példáját.
De van még más is. Az önmegtagadás a kulcs Jézus Krisztus valódi tanítványságához, tehát minden kor hívőinek alázatos és figyelmes lélekkel kellene Jézus születésének eseményeire gondolniuk. „Csodáljuk az Üdvözítő áldozatát, amikor mennyei trónját jászolra és a hódoló angyalok társaságát az istálló jószágaira cserélte fel. Az emberi büszkeség és önelégültség megszégyenül a jelenlétében.” ( Jézus élete, 48–49. o.) Ezért kezdődik így Pál apostol liturgikus szövege ezzel a figyelmeztetéssel: „Az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is.”
Bárcsak ma vágy ébredne benned a mennyek országát szolgálni!