2020. szeptember 25., péntek
Az erőszak kultúrája
„A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással. Tekinte azért Isten a földre, és íme meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útját a földön.” (1Mózes 6:11–12)
Israel Drapkin, a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora tanulmányt jelentetett meg „Az erőszak kultúrája” címmel 1977 márciusában, amiben igyekezett kimutatni, hogy erőszak jellemző a világ minden vetületére, ahol csak egy történelmi időszak kultúrája megnyilvánul: az irodalomban, a művészetekben, a zenében, a politikában, a nemzetközi kapcsolatokban, a családi életben, a kapcsolatok terén, a gazdasági és munkahelyi viszonyokban stb. A földön széltében-hosszában hallunk szervezett bűnözésről, politikai és vallásos üldözésről, rablásokról és mészárlásokról, és hozzászokunk ezekhez a jelenetekhez, amelyek a környezetünk részévé váltak. Emellett az erőszak olyan állapotot hoz létre, ami saját fejlődését segíti. Így erősödött meg a terror uralma és a félelem kultúrája a társadalomban, ahol a gondolkodás extrémen komplikált lett, és könnyebb feladni a szabadságot, lecserélve a biztonságra.
Negyvenkét év telt el, mióta a kor diagnózisaként az erőszak kultúrájának elemzése napvilágot látott. Abból az időszakból néhány gondolkodó azt jósolta, hogy nemsokára elmúlik a válság, de nem, még nem kerekedtek felül rajta. Israel Drapkin könyve még mindig közkézen forog, továbbra is elmerülünk az erőszak kultúrájának láthatárán, és a jövőre vonatkozó jelek sem javulnak. Miért nem? Mert csakis az erőszak általánossá válása vezetheti el a világot a végig, Isten ítéletéig, aki egykor ezt mondta: „Minden testnek vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakoskodással telt meg általuk: és íme elvesztem őket a földdel egybe.” (1Mózes 6:13)
Ez azt is jelenti, hogy nem fog győzedelmeskedni a gonoszság. Akik azt hiszik, hogy az erőszak az egyetlen út a világon a túléléshez, nagyon hamar felfedezik, hogy „van Isten az égben”. Mekkora kiváltság tudnunk, hogy mi történik majd, mivel képes lesz időben felépülni a minket megmentő „bárka”.
Ma felkérlek, hogy ellensúlyozd az erőszak kultúráját a szeretet kultúrájával, ahogy Jézus is kijelentette: „Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, aki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismerte meg az Istent; mert az Isten szeretet.” (1János 4:7–8)