Február 1. - Érted is, amit olvasol?

„Filep azért oda futamodván, hallá, amint az Ésaiás prófétát olvassa vala. És monda: Vajon érted-e, amit olvasol?” (Apostolok cselekedetei 8:30)

Az eunuch az etiópiai királynő, a kandaké hivatalnoka volt. Istent imádni ment a jeruzsálemi templomba, amiből arra következtethetünk, hogy zsidó prozelita volt. Az Úr egyik angyala kérte meg Fülöpöt, hogy találkozzon vele az úton. Az apostol véletlenül meghallotta, ahogy olvasott, és megkérdezte tőle: „Érted is, amit olvasol?” Erre válaszul az eunuch így felelt: „Hogyan érthetném, míg valaki meg nem magyarázza?”

Egy másik beszámolóban az emmausi úton haladókat Jézus korholta, amiért nem kapcsolták össze a pénteki szomorú eseményeket a profetikus előrejelzésekkel, és az Írásokat idézte nekik: „Mózestől meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla szólt.” (Lukács 24:27) A leghelyesebb fordítás szerint „Ő megmagyarázta” (ami a diermenuo görög igéből származik). A hermeneutika vagy írásmagyarázat tudománya kifejezés is ebből a tőből származik.

A szakasz gondos olvasása több kérdést is felvet nekünk: Valóban szükség van hermeneutikai elemzésre egy isteni kinyilatkoztatásnál? Mindannyian kaphatunk elegendő Biblia-ismeretet, vagy ez csak néhány mesteri magyarázó kiváltsága, akiktől függve megtudjuk, mit mond a Szentírás? Milyen értelmezési formát használt magyarázatában Jézus az emmausi úton a tanítványok felé?

Még ha mennyei kinyilatkoztatás is a Biblia, akkor is szükség van értelmező technikára, mert sok ihletett író irodalmi munkájáról van szó, akik különböző nyelveket használtak, eltérő időben éltek, más-más kultúrában, és többféle irodalmi stílust alkalmaztak. Isten megígéri, hogy „az igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra”, úgy, hogy ugyanaz a Lélek, aki ihlette a prófétákat az Ige befogadásában és lejegyzésében, a hívők érdekében később be fog avatkozni a Biblia értelmezésébe. A teológusok ezt a Szentlélek belső bizonyságtételének hívják, ami megvilágosítja a hívőt, és lehetővé teszi a szabad vizsgálat elvét, a katolikus egyház tévedhetetlenségről szóló tanítását megelőzően, ami az értelmezést csakis a püspökökre korlátozza le. Míg a szabad vizsgálat a híveket konszenzusra vagy közös véleményre kellene, hogy elvezesse, a tévedhetetlenség tanai csakis a pápa és a püspökök számára biztosítanak tantételbeli hatalmat.

De a szabad vizsgálódás nem jelent szabad magyarázatot is. A hívőnek nyitott elmével kellene a Szentlélek megvilágosításához hozzá állnia, hogy kövesse Jézus magyarázati elvét, mikor a Szentírás magyarázza a Szentírást. Minden interpretációs rendszer jó lenne, ha figyelembe venné ezt az alapelvet.

Kérd Isten segítségét, hogy megértsd a Szavát. Ő nem hagy cserben téged.