2020. október 3., szombat
Atocha könnyei
„És az Úr elvonula őelőtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú. Aki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja [azt] büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad és negyedíziglen.” (2Mózes 34:6–7)
2004. március 11-én következett be a reggeli csúcsforgalom óráiban. A vonatok megteltek munkába és iskolába induló nőkkel, férfiakkal és gyerekekkel.
Az egész Henares-részen áthaladtak (ami Madrid külterülete), ahol jelentős számú román bevándorló táborozott, és az Atocha pályaudvar felé tartottak, ami a város legfontosabb állomása. De 7:36 és 7:40 között az El Pazo, Atocha és Santa Eugenia állomáshelyeken négy vonatban közel tíz egyidejű robbanás történt, ami 191 halot- tat és 1858 sebesültet hagyott maga után.
A tömeggyilkosság szerzője az Al-Kaida nevű terrorista csoport, egy iszlám szervezet volt. Robbanószerekkel teli hátizsákokat tettek be a kocsikba, amiket időzítőkkel robbantottak föl. A halottak között volt két adventista is: a fiatal Nicoleta Diac, romániai adventista lány, aki azonnal szörnyethalt, és Emilian Popescu, szintén román adventista, akinek a teste felismerhetetlenségig összeroncsolódott. A súlyos sebesültek között volt Margarita Cerrato, spanyol hölgy, akinek az egyik lába és a füle sérült meg; Ciuhat Lorin Romániából, komoly sérüléseket szenvedett, és a támadásról később egy könyvet írt, valamint Emilia Mavru, szintén Romá- niából, akinek mindkét lábát és az arcát érte a robbanás. Silviu Jarnea az egyik vonaton utazott, és ő mesélte el nekem a tragédia részleteit, és hogy sértetlenül megúszta az esetet, mert az ő vagonjában nem helyeztek el robbanószereket.
A terroristák azt nézték, hogy tudnának minél több ártatlan áldozattal végez- ni, hogy óriási társadalmi pánikot generáljanak. Ebben az esetben az érintettek többsége munkába igyekvő dolgozó és tanuló volt, olyan szerény emberek, akik nem vették ki a részüket a terroristák követeléséből. A legrosszabb, hogy az ilyen atrocitásoknál vallásos indítékokat hoznak fel ürügyként.
A Biblia úgy jellemzi a mennyei Atyát, mint aki „irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú”. Ez már bebizonyosodott az én életemben. A Szentírás Ura nem sugallhat neked támadást, bűncselekményt vagy csalást. Egyáltalán nem! Ehelyett Ő megbocsátásra és irgalmasságra bátorít.
Ma szívből keresd az Urat, és olyan életet élj, amivel megtiszteled Őt.