Január 29. - Minden hívő: próféta

"Most menj, írd ezt táblára náluk, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra, bizonyságul örökre.” (Ésaiás 30:8)

Az írott kinyilatkoztatás létezése előtt a vallásos igazságok szóbeli tanításként terjedtek. Az özönvíz előtti pátriárkák extrém hosszú élete és bámulatos memóriája megkímélte a rendszert a hátulütőktől, amik később szükségessé tették a kanonikus iratok összeállítását. Eleinte Jézus története is szóbeli volt, amit a tanítványok bizonyságtétele tett közzé.

Izrael és az egyház történelmének nagy csodája egy prófécia a maga szóbeli és írott formájában. De miért tette le Isten a prófécia mellett a voksát? Mert ez a módszer a legjobb eszköz minden ember számára minden korszakban. A próféták által az Úr lehajolt az emberekhez, a nyelvüket használta, és tiszteletben tartotta a választott eszközök személyiségét, fenségének bélyegét nyomva az üzenetre. Az „így szól az Úr” 550-szer bukkan föl az Ószövetségben, és az újtestamentumi „meg van írva” vagy ehhez hasonló kifejezések a Szentírás mennyei eredetét jelzik.

A prófécia felkészítette az embereket a Messiás első és második érkezésére, és egyben emlékezteti Isten gyermekeit, hogy van képviselője a népek között, valaki, aki a nevében irányít, utat mutat, korhol, a válsághelyzetben vezet, és továbbítja az akaratát (5Mózes 30:11–14).

A prófécia nem arra való, hogy kiszolgálja a haszontalan kíváncsiskodást, inkább, hogy mikor ezek az események majd bekövetkeznek, az emberek higgyenek az uralmában és a mennyei Gondviselésben. A próféták segítségével istenismeretre jutunk, tervezünk, és így van reményünk. Elillan az ismeretlen jövőtől és a mindent befejező haláltól mint abszolút végtől való félelem. Bizalom és szeretet veszi át a helyüket, ami a felfedezett isteni szeretet visszatükröződése.

Ma arra hívunk mindenkit, hogy hirdesse a válságban levő világban az adventi reménységet. A régmúlt prófétáihoz hasonlóan nem szabad elismerésre vagy dicséretre számítanunk, hanem ellenállásra, nehézségekre és akadályokra. De mekkora kiváltság a megváltási üzenet ajándéka, megélése és továbbadása! Az életben semmi sem hasonlítható ehhez az áldáshoz!