2020. január 21., kedd
Január 21. - Fedél vagy otthon nélkül
„És hozzámenvén egy írástudó, monda neki: Mester, követlek téged, akárhova mégy. És monda neki Jézus: A rókáknak vagyon barlangjuk és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani.” (Máté 8:19–20)
Kicsi vagy tágas, gazdagon vagy alapvető dolgokkal berendezett, de mindig barátságosan fogad: milyen megnyugtató, hogy van hol biztonságban tudni a családunkat. Spanyolországban volt az egyik legmagasabb az otthonteremtési ráta Európában a lakhatási panama éveiben, mikor olyan könnyen lehetett lakáshitelhez jutni ingatlanvásárlás céljából. De mit hozott a gazdasági válság? Munkanélküliséget, a források jelentős csökkenését, hogy képtelenség volt banki kölcsönökhöz jutni, és kilakoltatásokat is eredményezett! A Plataforma de Afectados por la Hipoteca [a Jelzáloggal Terhelt Emberek Platformja] szerint 2012 első felében naponta 517 jelzálogjog-érvényesítés történt Spanyolországban, és 400.000 volt azok száma, akik nem tudták fizetni a jelzálogjukat. De az lett a kilakoltatások legtragikusabb következménye, hogy néhány elkeseredett személy az öngyilkosságot választotta ebben a helyzetben.
„Van Isten az égben”, még ha fedél vagy otthon nélkül maradunk, ha sem a törvény, az állam vagy a bankok nem védik meg a családunk biztonságát, és ha látszólag a vagyonos barátaink és rokonaink is figyelmen kívül hagynak minket. Ne felejtsük el ezeket a szavakat: „Akinek pedig van miből élnie e világon, és elnézi, hogy az ő atyjafia szükségben van, és elzárja attól az ő szívét, miképpen marad meg abban az Isten szeretete?” (1János 3:17) Ha szoronganék, így kérlelném Őt: „És te, Uram, igazságoddal és szereteteddel elfeded a tehetetlenségemet? Ugye, nyitsz majd ajtót, hogy megóvd a családomat?”
Mindig tartsuk észben, hogy a Megváltónak sem volt otthona vagy ágya, ahová lehajthatta volna a fejét, ha a barátainak sem volt. Ezért is érti meg a szegénységünket, és fog segíteni rajtunk. Így biztosít bennünket ezekben a nyomasztó élethelyzetekben: „háborgatóidat én háborítom meg, és én tartom meg fiaidat” (Ésaiás 49:25), ezért az embertársaink szeretnek minket, és tudják, hogy Isten elvárja tőlük, hogy „az éhezőnek megszegjék kenyerüket, és a szegény bujdosókat házukba bevigyék” (58:7). Az Úr nem hagy bennünket enyhülés nélkül, és hadd fogalmazzak költőien, de „íme adtam elődbe egy nyitott ajtót, amelyet senki be nem zárhat” (Jelenések 3:8).
Az Örökkévaló tud a szükségleteidről. Ezért ne ess kétségbe! Már közel van a megoldás.