Tudom, kinek hittem

„Amiért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra.” (2Timótheus 1:12)

Az 1970-es évek második felének spanyol politikai átalakulása meglepő és új kezdeményezéseket hozott. Joaquin Arozamena újságíró 1975-ben került be a televízióba, és markánsan megváltoztatta az események tudósítását. Azt mondhatjuk, hogy Arozamena médiaszakember volt, aki mesterien vezette át a spanyolokat ezen a bonyolult történelmi időszakon.
A délutáni adásába különböző nem katolikus felekezetek képviselőit hívta meg, akiket már több mint 40 éve megakadályoztak abban, hogy elmondják, kik ők, miben hisznek, és mit csinálnak. Az egyik alkalommal a hetednapi adventistákra került a sor. Az elején még minden előzékenyen, kényelmesen és kellemesen zajlott, de az interjú adott pontján a következő kérdést tette fel: „Maguk, hetednapi adventisták azt hiszik, hogy egyedül maguknál van az igazság, és mindenki más hite tévedés?”
Dilemmába kerültünk a kérdés és a lehetséges válaszok miatt: ha ráhagyjuk, akkor az adventista egyházat szektákra jellemző vallási zárkózottság fogalmával azonosítják be, de ha nemet mondunk, azzal bizonytalanságot sugallunk a tantételeink és a vallási szakértelmünk terén. Mit válaszolhatunk, hogy ne kövessük el egyik vagy mindkét hibát? Hogy őrizhetnénk meg a vallásos prularizmus iránti tisztelet elvét, amit addigra már az országunkban is felismertek?
Néhány másodperccel később ezt feleltem: „Nézze, én mindenekelőtt hívő vagyok, és mindazokat kedvelem, akik elfogadják a transzcendens, felettünk levő Isten létezését, ezután keresztény vagyok, és mindenkivel azonosulok, aki hite tárgyává tette Krisztust, a példaképünket és Megváltónkat, majd végül azért vagyok hetednapi adventista, mert ez az egyház és ennek hitelvei a legmeggyőzőbb válasz az igazsággal kapcsolatos elvárásaimra.” A műsorvezető megértett, és áttért egy másik témára.
Pál apostol nem szégyenkezett az üldözések, szenvedések és bebörtönzések közepette, mert tudta, kibe vetette a bizalmát. Az abszolút igazság létezésén, amit elfogadunk a Hiszekegyben, a vallásos rendszeren és az egyházunkat alkotó intézményeken kívül szükséges, hogy legyen személyes, mély meggyőződésünk Istenben. Keressük folyamatosan a Jézusban levő igazságot, és legyen szilárd, felelősségteljes összhang a hitünk és a gyakorlati életünk között.
Ne félj ma megmutatni a hitedet a tetteiden keresztül!