A trójai faló Isten városában

„Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (János 17:15)

A trójai faló története elmeséli, hogy adta meg magát ez a bevehetetlen város a görögöknek. Nagyon hatásos továbbra is a jelentése, mert briliánsan illuszt  rálja azokat a veszélyeket, amik azt fenyegetik, aki behívja az ellenség fegyvereit a saját házába. A görögök hadban álltak a trójaiakkal. Ezer görög hajó vette körül Trója városát, de a falai és a trójaiak heves védelme miatt képtelenek voltak bejutni. Majd egyszer csak az ostromlók úgy tettek, mintha megfutamodnának, és hátrahagytak egy hatalmas falovat, amit áldozatul szántak az isteneknek, hogy védjék a visszavonulásukat. De az óriási állat hasában sok görög katona bújt el, míg a többiek a Tenedosz szigete körül horgonyzó hajókon lapultak.
A komoly ostrom alól megszabadult trójaiak kijöttek, hogy megnézzék a monumentális lovat. Csodálatos volt, így megvitatták, mit kezdjenek vele. Végül a görög hadsereg hamis árulóinak biztatására úgy határoztak, hogy beviszik a városba. Ehhez rést kellett ütni a falon, hogy a halálos háborús gépezetet bevigyék, majd az akropolisz tetejére vontatták. De éjfélkor, mire mindenki reménykedve elaludt, a hamis disszidensek egyike kinyitotta a ló csapóajtaját, és a hasából előbújt az a kis csapat, mely megölte az őröket a kapuknál, szélesre tárva azokat értesítette a hadsereg többi részét a hajókon. A katonák megérkeztek a sötétség leple alatt, és felgyújtották a várost a palotáival és templomaival együtt. A gyanútlan, meglepett és becsapott védők megadták magukat. Így esett el Trója dicsőséges városa.
Dietrich von Hildebrand néhány éve A trójai faló Isten városában címmel írt egy könyvet, amiben figyelmezteti az egyházat a csodálattal való szemlélés, az indulatos vitatkozás és az elfogadás és végül a világot kormányzó filozófiai elvek behozása veszélyeire hozzánk. Kétség kívül, ha kezet fogunk ezekkel az egyházban, azzal réseket fogunk nyitni azon az áthatolhatatlan falon, ami már oly régóta véd minket. Ellen G. White szavai szerint „a világot uraló bűnök azonban behatoltak gyülekezeteinkbe és azok szívébe, akik Isten választott népéhez tartozónak mondják magukat” (Testimony Treasures, II. kötet, 156. o.). Ezért imádkozott így Jézus is az Atyához: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.”
Ma próbáld nem megnyitni a szívedet az ellenség előtt.